Támogatják a Green Policy Center által megkérdezett szervezetek az ősszel induló tanulmánysorozat ötletét
09.07.2020
Szerző: Green Policy Center

Ahogy arról korábban beszámoltunk a Green Policy Center ősszel a keresztény-konzervatív értékrend és az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolatról szóló tanulmánysorozat közreadását tervezi. Ennek keretében intézetünk nem reprezentatív, anonim válaszadást lehetővé tevő kérdőíves felmérést végzett az elmúlt hetekben, elsősorban a keresztény-konzervatív értékvilághoz tartozó civil szervezetek körében.

A tanulmánysorozat hipotézise szerint korunk környezeti válságának megoldása a társadalom széles körű, elkötelezett cselekvését igényli. Ennek kapcsán fontosnak tartjuk annak megvizsgálását, hogy a környezetvédelem ügye miképp van jelen a keresztény-konzervatív filozófiában már évszázadok óta és erre építve milyen valódi, a jelenlegi ökológiai problémákon is átsegítő válaszok következnek, amelyek a társadalmi párbeszéd előmozdítását is segíthetik.

A közel 30 szereplőtől beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy a tanulmánysorozat hipotézisével és céljaival kapcsolatban széleskörű, 96%-ot meghaladó egyetértés van.

A válaszadók több, mint 92%-a több éve érdeklődik az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség elvesztésének ügye iránt, 96%-uk számára az éghajlatváltozás fontos téma, amelynek fontossága 74%-uk szerint az elkövetkező évtizedben kiemelten növekedni fog. A válaszadók közel 74%-a már foglalkozott is ezekkel a témákkal, például víz- és energiabiztonsági konferenciákon, a klímaváltozás és egészség kapcsolatát, valamint a környezeti migrációt vizsgáló tanulmányokban, hulladék újrahasznosítással, energiahatékonyság fokozását és megújuló energiát támogató intézkedésekkel, üzleti utak racionalizálásával és továbbképzések, vetélkedők szervezésével. A válaszadók 70%-a a jövőben is tervezi tematikus rendezvények megtartását, illetve kiadványok és cikkek publikálását.

A COVID-19 járvány hatásaival kapcsolatban is nagy egyetértés (85%) mutatkozik abban, hogy a járvány hatással lesz természet és ember kapcsolatára. A pandémia konkrét következményei, levonandó tanulságai kapcsán felvetődött többek között a természetes gyógymódok minél szélesebb-körű megismerésének és használatának fontossága, a természeti határok tiszteletben tartása, a túlnépesedés, a túlfogyasztás, a természeti erőforrások túlhasználata és a tömegturizmus következményei, a sérülékenység, a rugalmas munkavégzés, és a közösségi közlekedés fokozódásának, valamint a digitális kompetenciák további javításának igénye, a környezetvédelmi nevelés szerepe, valamint a hosszú távú stratégiaalkotás szükségessége a közegészségügyi-járványügyi biztonság fenntartása és az „új normalitás” kereteinek kijelölése érdekében.

Általános igényként fogalmazódott meg a válaszokban, hogy a készülő tanulmánysorozat széles témakört lefedő, mégis aránylag rövid, egyszerű, közérthető legyen, amelyhez angol nyelvű összefoglalók is készüljenek.

Kapcsolódó bejegyzések

 

Az Európai Uniós jogban is erősebb védelmet kaphatnak a jövő generációk, és ez zöld szempontból különösen is fontos

Az Európai Uniós jogban is erősebb védelmet kaphatnak a jövő generációk, és ez zöld szempontból különösen is fontos

Fontos alapvetés, hogy nem elég csak minél több gyermek megszületését politikai céllá tenni, azzal is ugyanennyire kellene törődni, hogy milyen életfeltételeket biztosítunk az utánunk következő nemzedékek számára. A világban ma zajló környezeti folyamatok viszont nem abba az irányba mutatnak, hogy „jó dolog” lenne mostanában megszületni. Az Európai Unióban egy közelmúltban indult kezdeményezés azt szeretné elérni, ha jogilag kötelező módon vegyék figyelembe a döntések jövő nemzedékekre gyakorolt hatásait. A területnek önálló biztosa is lesz az új Bizottságban. De hogy ki-mit ért a generációk közötti igazságosságon és hogyan jut érvényre ez a szempont a jogalkotásban az még nem teljesen világos.

COP29 – A klímakonferencia, ahonnan minden fél elégedetlenül távozott

COP29 – A klímakonferencia, ahonnan minden fél elégedetlenül távozott

Nemrég ért véget az ENSZ legutóbbi éves klímakonferenciája Bakuban, ahová a fejlődő országok új pénzügyi források, míg a fejlett országok megerősített kibocsátás-csökkentési lépések biztosítása érdekében érkeztek, azonban az öböl-menti országokat kivéve végül mindannyian csalódva kellett, hogy távozzanak. Mi is történt Azerbajdzsánban és mik a jövőre vonatkozó jelentőségei a konferenciának?

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Jövő héten kezdődik a soron következő ENSZ klímakonferencia Bakuban, ahova az EU delegációja a magyar soros elnökség vezetésével érkezik meg. Az idei konferenciának a delegációk kiemelt elvárásokkal indulnak neki, mivel a klímaváltozás elleni fellépés pénzügyi fedezetéről kell megállapodnia az országoknak. Milyen főbb ütközőpontokra és eredményekre számíthatunk a következő két hétben?