Manapság egyre több fórumon hallani a fenntartható vagy zöld finanszírozás fontosságáról, illetve folyamatosan növekvő szerepéről. Annak érdekében, hogy megértsük mit is értünk fenntartható finanszírozás alatt és miért ilyen fontos ez a terület, egy többrészes cikksorozatban mutatjuk be a témát. A sorozat harmadik részében azzal foglalkozunk, hogy napjainkban hogyan állnak a zöld pénzügyek.
A cikksorozatunk előző két részében bemutattuk a fenntartható pénzügyek kezdeteit, majd részletesebben foglalkoztunk az ESG szempontokkal. Ebben az írásban a zöld pénzügyek jelenlegi helyzetével és az aktuális újdonságokkal foglalkozunk. A 2015-ös Párizsi Megállapodás 2(1)(c) cikke felhívja az országokat, hogy a klímaváltozásra válaszul hangolják össze a pénzügyi folyamataikat az alacsony kibocsátási pályára való átállás és a klímaváltozásnak ellenálló gazdaság kialakításának követelményeivel.
Megnehezíti azonban, hogy pontosan is lássuk mekkora pénzösszegről is beszélünk az a tény, hogy nincs egy globálisan elfogadott meghatározása a fenntartható finanszírozásnak. A Global Impact Investing Network (GIIN) 1700 szervezetet vizsgáló 2020-as felmérése szerint különféle keretrendszereket használnak a befektetők. A leggyakrabban használt a Fenntartható Fejlődési Célok keretrendszere (73%), ezt az IRIS Catalog of Metrics (46%) majd az IRIS+ Core Metrics Sets (36%) rendszerek követték. A kutatás azt is kimutatta, hogy a befektetők 34%-a főként a társadalmi, míg 6%-a csak a tisztán zöld szempontokra figyel, azonban 60%-uk mindkettőre együttesen[i]. A Global Sustainable Investment Alliance (GSIA) adatai alapján a nyugati gazdaságokban 2018-ban körülbelül 30 billió dollárnyi forrást lehetett fenntarthatóként besorolni[ii]. A GIIN egy másik kutatása pedig azt mutatta ki, hogy 2018 és 2019 között több, mint 40%-kal növekedett az általuk számontartott fenntartható módon kezelt pénzmennyiség[iii]. A Nuveen alapkezelő felmérése arra az eredményre jutott, hogy az általuk megkérdezett befektetők 82%-a előnyben részesítené azokat a befektetéseket, amelyek nemcsak pénzügyi, de társadalmi haszonnal is járnak[iv].
Tehát látjuk, hogy komoly és folyamatosan növekvő pénzmennyiségekről beszélhetünk, amelyek hatékonyságát különféle rendszerek alapján mérik. De ha nem pénzügyi alapokról, vagy céges portfóliókról beszélünk, akkor mik azok az eszközök, amik fenntarthatónak számítanak? A GSIA 2012-es definíciója[v] alapján a következő tevékenységek vagy stratégiák tekinthetők fenntarthatónak:
- Negatív vagy kizáró átvilágítás,
- Pozitív vagy a ‘legjobb a kategóriájában’ átvilágítás,
- Norma alapú átvilágítás,
- ESG integráció,
- Fenntarthatósági befektetés,
- Impact investment, vagyis pozitív társadalmi hatással rendelkező beruházás,
- Társadalmi felelősségvállalás.
Az elvont ‘akadémiai’ megközelítés után beszéljünk most az európai uniós keretrendszerről, majd a cikk végén konkrét példákat is bemutatunk a fenntartható finanszírozásra. Az Európai Unió felismerve a téma fontosságát, 2018-ban hirdette meg a megújult fenntartható finanszírozási stratégiáját. Az EU értelmezésében a fenntartható finanszírozás úgy támogatja a gazdasági növekedést, hogy közben csökkenti a környezetet érő terhelést és figyelembe veszi a társadalmi és irányítási szempontokat is. A 2018-as stratégia 10 akciót tartalmaz, amelyek közül ki kell emelnünk néhányat.
A legnagyobb visszhangot kiváltó eszköz az úgynevezett Zöld Taxonómia rendelet, amelynek célja, hogy az EU megalkossa a világ első ’zöld listáját’ arra vonatkozóan, hogy milyen tevékenységek számítanak fenntarthatónak. Az egységes, egész Európára érvényes szempontrendszer adja az alapot arra, hogy összehasonlíthatók legyenek a különféle tevékenységek és ne lehessen mindenféle alap nélkül semmilyen tevékenységet vagy szolgáltatást fenntarthatónak titulálni. A Taxonómia rendelettel külön cikkben is foglalkozunk jelentősége miatt.
Az uniós stratégia ezen felül arra törekszik többek között, hogy egységes fenntarthatósági benchmarkokat állapítson meg, bevezesse a fenntarthatósági szempontokat a pénzügyi döntésekbe, támogassa a beruházásokat fenntartható projektekbe, javítsa a fenntarthatósági jelentéstételeket és besorolásokat vagy hogy igyekezzen a hosszú-távú szemléletet meghonosítani a rövid távú üzleti haszonra törekvés helyett.
A különféle zöld pénzügyi termékek kiemelendők az úgynevezett zöld kötvények. Ebben a kibocsátók vállalják, hogy a felvett kölcsönt zöld és fenntartható projektek megvalósítására fordítják. Ilyen kötvényekkel mind államok, mind magántársaságok tudnak pénzügyi forrásokat bevonni a piacról, a befektetők pedig biztosak lehetnek abban, hogy pénzük hasznosan kerül felhasználásra, köszönhetően a szigorú ellenőrzési rendszereknek, amelyek a kötvények minőségellenőrzését biztosítják. Az utolsó pandémia előtti évben, 2019-ben világszerte 341 milliárd dollárnyi fenntartható kötvény került kibocsátásra[i]. Ebben a témában Magyarország is egyre aktívabb, hazánk is bocsájtott ki zöld kötvényeket mind nemzeti, mind vállalati szinten, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig kifejezetten támogatja a hazai piac fejlődését.
További fontos zöld pénzügyi eszközök a KPI/ESG alapú hitelek. Ezek annyiban különböznek a klasszikus hitelektől, hogy különféle fenntarthatósági szempontokhoz (Key Performance Indicators – KPI vagy Environmental Social and Governance – ESG) van rendelve a hitel felhasználása. Ilyen hitelek esetén alapvetően, ha teljesülnek bizonyos előre meghatározott fenntarthatósági kritériumok, akkor alacsonyabb kamatot kell fizetnie a hitelezőnek, így olcsóbban juthat pénzhez. Ilyen hazai program az MNB által indított zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program, amely keretében a jegybank kedvezőbb feltételeket biztosít azoknak a hazai kereskedelmi bankoknak, akik támogatják az energiahatékony lakáscélú hiteltermékek bevezetését portfóliójukba[ii].
Egy másik korszerű fenntarthatósági eszköz a belső karbonárazás, amikor is az ezt alkalmazó cégek felmérik tevékenységük környezeti lábnyomát és önkéntesen „beárazzák” azt. Ezt megtehetik úgy, hogy a megállapított karbonárat betervezik pénzügyi döntéseikbe és tervezésükbe, vagy egy belső karbonadót állapítanak meg. Az utóbbi esetén valóban megnövelik a saját működési költségeiket a karbonárral és az így összegyűlt összeget a tevékenységük kizöldítésére vagy ellentételezésére használják fel.
A fentieken túlmenően természetesen még rengeteg új fenntartható finanszírozási eszközt sorolhatnánk fel, mivel ez a terület folyamatosan fejlődik és növekszik. A fenntartható finanszírozás további elterjedése érdekében az ENSZ tavaly adott ki egy élenjáró útmutatást “Greening the Rules of the Game”[iii] címmel, amely a következő prioritásokat határozza meg a jövőre nézve:
- Az eszközök pontos meghatározása és besorolása,
- A hatásaik kiértékelése,
- A jogalkotás és a piacok összekapcsolása,
- Országokon átívelő összehasonlítási rendszerek megalkotása,
- Nemzetközi szabályok megalkotása.
A fenti ajánlások közül az Európai Unió a korábban említett megújult fenntartható finanszírozási stratégiájában már nekilátott átültetni, valamint az MNB is megalkotta a saját Zöld Programját a hazai pénzügyek kizöldítése érdekében. A közeljövőben mindenképpen érdekes folyamatokat fogunk látni még ezen a téren Európában és Magyarországon is, amikről a Green Policy Center szakmai műhely igyekszik majd folyamatosan beszámolni.
[i] https://www.climatebonds.net/resources/reports/sustainable-debt-global-state-market-h1-2020
[ii] https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019-evi-sajtokozlemenyek/lakascelu-zold-tokekovetelmeny-kedvezmeny-programot-vezet-be-az-mnb
[iii] https://unepinquiry.org/publication/greening-the-rules-of-the-game/
[i] https://thegiin.org/research/publication/impinv-survey-2020
[ii] http://www.gsi-alliance.org/wp-content/uploads/2019/06/GSIR_Review2018F.pdf
[iii] https://thegiin.org/research/publication/impinv-market-size
[iv] https://www.nuveen.com/en-us/thinking/responsible-investing/fifth-annual-responsible-investing-survey
