A Green Policy Center és az Egyensúly Intézet által június 3-án szervezett nemzetközi ’Klímasemleges Magyarország 2050’ konferencia egyedülálló rendezvény volt Magyarországon: a hazai klímasemlegességi cél elérése érdekében egy rendezvényen szólaltak fel kormánypárti és ellenzéki politikusok, hazai és külföldi állami vezetők, szabályozó hatóságok, szakmai szövetségek, multinacionális nagyvállalatok és szakszervezetek döntéshozói, illetve civil szervezetek és történelmi egyházak képviselői is. Az esemény így lehetőséget biztosított arra, hogy lássuk: a klímasemlegesség elérése közös célunk, és hajlandóak vagyunk közösen tenni érte.
„Magyarország egy évvel ezelőtt az elsők közt iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemleges lesz. A törvény elfogadásával a célok kitűzésének ideje lejárt, ami pedig most jön, az a megvalósítás kora.” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Huszár András, a Green Policy Center igazgatója a június 3-án tartott Klímasemleges Magyarország 2050 konferenciát.
Az Egyensúly Intézet és a Green Policy Center által rendezett online konferencia többek közt azért jött létre, hogy erősítse a 2050-es klímasemlegességi cél társadalmi, gazdasági és politikai konszenzusát, és elősegítse ezen területek együttműködését. Az egész napos rendezvény során összesen 32 olyan felszólaló előadását és párbeszédét hallhattuk, akik meghatározó szereplői az állami, vállalati és nem-kormányzati szférának hazai, illetve nemzetközi szinten, mint Botos Barbara Klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár, Schmuck Erzsébet az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke vagy Kerpel-Fronius Gábor, Budapest Főpolgármester-helyettese.
„A klímasemlegesség elérése óriási erőfeszítéseket igényel hazánkban és globálisan is. Ugyanakkor az átmenet megvalósítható.” – hangsúlyozta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezet Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója. Ürge-Vorsatz Diana klímaszakértő szerint ahhoz, hogy a megvalósítás igazságos és hatékony legyen, a szakpolitika ne az egész társadalom, hanem a lakosság leggazdagabb 10%-ának a kibocsátás-csökkentésére fókuszáljon. A kapcsolódó panelbeszélgetés során a résztvevők kijelentették, hogy az igazságos átmenetnek a végeredmény tekintetében csak nyertesei lesznek, azonban az odavezető úton bőven akadnak vesztesek is. Ezért a méltányos zöld átmenet európai uniós és magyar szempontból is a következő évtizedek egyik legfontosabb kihívása.
„Az átmenetben gazdasági szempontból is egyre erősebben vagyunk érdekeltek.” – jelentette ki előadásában Gyura Gábor, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője. Az előadást követő panelbeszélgetésben az üzleti szektor szereplői egyetértettek abban, hogy a gazdasági szférának kiemelt szerepe van a klímasemlegesség elérésében. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint nem csak azért, mert innovatív megoldásokat tud kidolgozni megfelelő állami ösztönzők mellett, hanem mert már maguk a vállalatvezetők és az alkalmazottak is elkötelezettek a környezetbarát megoldások mellett. Elhangzott ifj. Chikán Attila, a Magyar Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnökétől, hogy az üzleti szféra a gazdasági sikerben érdekelt, de azok a vállalatok, akik nem zöldrefestés miatt tűzik zászlójukra a zöldítést, hanem azt valóban beépítik a működésükbe, komoly versenyelőnyökhöz juthatnak.
A nem-kormányzati szféra szereplői az üzleti szektor képviselőihez hasonlóan hangsúlyozták az állami ösztönzés fontosságát a szemléletformálás tekintetében. Az átmenetben a civilek mostani legnagyobb felelőssége a mozgósítás és a közösségépítés, amiben meghatározóak azok a kapcsolódási pontok, amik kézzelfoghatóvá teszik a klímaváltozást az egyén számára Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének Ügyvezető elnöke és Sipos Katalin, a WWF Magyarország Igazgatója szerint. Ebben a panelben is esett szó az igazságos átmenetről: mivel a szegényebb országok -és társadalmi rétegek sérülékenyebbek a klímaváltozás hatásaival szemben, elengedhetetlen a probléma méltányos és szolidáris kezelése, ebben pedig az egyházaknak is kiemelt szerep jut Székely János, szombathelyi Megyéspüspök és Kodácsy Tamás, a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalmának elnöke szerint.
A regionális együttműködési lehetőségek terén Örlős László, a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Ügyvezető igazgatója és Gabriela Fischerova, a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Éghajlatváltozási főigazgatja egyetértettek abban, hogy a V4 országai hatalmas potenciállal rendelkeznek a fenntarthatósági, különös tekintettel a klímapolitikai partnerség vonatkozásában. A kihívás a lehetőségek gyakorlatba történő átültetésében rejlik, amely során a Stelios Grafakos, a Global Green Growth Institute Vezető közgazdásza szerint jelentős szerep hárul az üzleti szféra, a civil társadalom és a tudományos élet képviselőire. A kormányzatok feladatai között kiemelték a megfelelő társadalmi konzultáció szerepét, illetve a pozitív ösztönzők regionális áramlásának fontosságát. A résztvevők szerint egymás kölcsönös erősítése és a klímakérdés közös kezelése által a V4 jó példaként szolgálhat más régiók (például a nyugat-balkáni országok) számára a klímasemleges átállásban.
„A megfelelő intézményi keretek biztosítása kulcsfontosságú a klímasemlegességi cél megvalósításában. Annak érdekében, hogy az átmenet hatékony legyen, a nemzeti szintű szakpolitikákat a nettó zéró kibocsátásból visszafelé kell származtatni.” – hangsúlyozta Sharon Turner, a University College London vendégprofesszora. Emellett a kötelező erejű intézkedések (lásd. klímatörvény) megakadályozzák a visszalépést, miközben komoly példát közvetítenek a társadalom felé. A többek között Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensének részvételével zajló panelbeszélgetés során a résztvevők kiemelték a civil társadalom szerepének fontosságát az éghajlatváltozással kapcsolatos komolyabb intézkedések meghozatala mögött. Továbbá hangsúlyozták, hogy különösen lényeges a tudomány és a döntéshozatal közötti szorosabb együttműködés, amely a COVID-járványhoz hasonlóan – de annál még sokkal inkább – a klímaválság kezelésében is kiemelt jelentőségű kell, hogy legyen.
Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója záró beszédében úgy fogalmazott, „A konferencia lehetővé tette azt, ami ritka kincs Magyarországon; „egyaránt felszólalt kormánypárti és ellenzéki politikus, magyar és szlovák, egy multinacionális cég és egy szakszervezet vezetője, egy jegybanki döntéshozó és a Bankszövetség elnöke, a katolikus és a református egyház képviselői. Az esemény így lehetőséget biztosított arra, hogy lássuk: a klímasemlegesség elérése közös célunk, és hajlandóak vagyunk közösen tenni érte.”
Az eseményről készült videófelvételek a Green Policy Center YouTube csatornáján lesznek elérhetőek hamarosan. A résztvevők teljes névsora, a részletes program, valamint további tudnivalók a konferencia honlapján érhetők el.
