Erőforrásaink megőrzése, egészségünk szem előtt tartása – a zöld épületek. Manapság viszonylag nehéz nem találkozni a zöld épület fogalommal. De mit is takar pontosan az, hogy zöld épület? Milyen szempontoknak kell megfelelnie egy épületnek ahhoz, hogy fenntartható legyen? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ Nyilas Andrea fenntarthatósági kutató, tanácsadó a Green Policy Center szakmai műhely kérésére készített írásában.
A zöld épület fogalmának meghatározásánál nem kizárólag a szerkezeti tulajdonságokat tartják szem előtt, hanem az összes folyamatot is, amely az épület tervezésével, kivitelezésével, üzemeltetésével, felújításával, illetve végül a lebontásával kapcsolatos. A fenntartható épülettervezés során figyelembe kell venni a környezet, a társadalom és a gazdaság szempontjait is. A zöld épületek célja, hogy előtérbe kerüljön az energia, víz és egyéb erőforrások hatékony felhasználása, megőrizze a lakók egészségét és megfelelő munkakörülményeket biztosítson, illetve kevesebb hulladékot eredményezzen. Mind az új és a régi épületek felújítási munkálataira alkalmazhatók a zöld építés elvei.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által 2019-ben publikált jelentésből kiderül, hogy az épületek és az építőipari ágazat a globális energiafelhasználás 36%-át teszi ki, illetve az energiatermelés és egyéb folyamatok során keletkező szén-dioxid (CO2) kibocsátás 39%-áért felelős, melyből 11% az építőanyagok, mint például az acél, cement, és üveg gyártása során keletkezik. A hagyományos épületek az energiafelhasználás terén nem hatékonyak, illetve építésük és üzemeltetésük nagy mennyiségű hulladékot eredményez. Általában üzemeltetésük rendkívül sok vizet igényel, a szennyvíz közvetlenül, helyi kezelés nélkül kerül a szennyvízelvezető rendszerekbe, továbbá az építés során nagy mértékben csökken a zöld felület, melynek kiemelkedő szerepe van természetes víztisztító és vízelvezető rendszerként.
Harc a klímaváltozással szemben
A zöld épületek a hagyományos épületekkel ellentétben hatékony energia- és vízfelhasználással rendelkeznek, illetve javítják a beltéri és kültéri környezetet, valamint több fenntarthatósági cél sikerességét is elősegítik. Hozzájárulnak például a szárazföldi ökoszisztémák védelméhez, a klímavédelemhez, a fenntartható városok és közösségek kialakításához, a gazdasági növekedéshez, illetve az emberek jólétéhez. Az elveszített zöld területek kompenzálására is számos megoldást nyújt a zöld épülettervezés, hiszen gyakori elemei a természet-alapú megoldások, mint például a zöld falak és zöld tetők.
Ma már nagyon sok zöld épülettel találkozunk, szakmabeliek pedig folyamatosan azon dolgoznak, hogy a technológiát tökéletesítsék, illetve a minősítésekkel kapcsolatos esetlegesen felmerülő kiskapukat becsukják. Nem szabad ugyanis szem elől veszítenünk a valódi célt, hogy a zöld épületeink segítsenek bennünket a klímaváltozás elleni harcban, és ne csak hangzatos, vonzó de tartalmatlan fogalommá váljanak.
Mitől zöld egy zöld épület?
Hatékony energiafelhasználás
Ahogy azt a cikk elején kiemeltük, az energiafelhasználás – mindamellett, hogy nem csak a mennyisége, hanem a hatékonysága is probléma – és az ebből eredő károsanyag kibocsátás az egyik legnagyobb és legsürgetőbb probléma az épületekkel kapcsolatban. A zöld épületek elsősorban az épület egész életciklusán keresztül ezt hivatottak mérsékelni.
Az energiahatékonyság növelésére számos megoldás rendelkezésre áll, melyek közül egészen egyszerű megoldásokra is gondolhatunk, mint például az ajtó- és ablakszigetelés, az ajtócsukók karbantartása. A fűtés- és hűtésszabályozás egy viszonylag költséghatékony módja a falak és a nyílászárók szigetelése, melyekre a zöld épületek esetében arra is figyelni kell, hogy azok gyártása is energiahatékony legyen, illetve újrahasznosítható vagy biológiai úton lebomló anyagokból készüljenek, mint például a szálas szigetelőanyagok vagy a cellulóz, ezáltal csökkentve a majd keletkező hulladék mennyiségét.
Nagyon fontos az épület intelligens berendezések által szabályozott elektronikája, világítása, fűtése, szellőztetése és hűtése. A passzív napelemes épület is egy megfelelő stratégia az energiafelhasználás optimalizálására: már a tervezés folyamatánál figyelembe kell venni az ablakok és falak elhelyezését, tájolását, ahol lehetséges, szolár vízmelegítést kell alkalmazni. Számtalan módja van annak, hogy nyáron a lehető leghatékonyabb hűtési technológiát alkalmazzák a tervezők, míg télen maximalizálják a napenergiát. Ebben jelentős szerepe van a napelemeknek és fotovoltaikus berendezéseknek, de akár a természet-alapú megoldások, mint például a zöld falak elhelyezésének is.
Hatékony vízhasználat
A zöld épületek esetében nagyon fontos kritérium a víz hatékony felhasználása. Csökkenteni lehet a felhasznált víz mennyiségét technológiai újításokkal, illetve a szennyvizet újra fel lehet használni tisztító berendezések segítségével. Kiváló megoldásokat nyújtanak a mesterségesen kialakított épített vizes élőhelyek. A zöld épületek esetében ezzel párhuzamosan nagy hangsúlyt helyeznek a vízgyűjtésre.
Építési anyagok
A zöld épületek esetében az építéshez megújuló erőforrásokra kell támaszkodni, és a felhasznált anyagoknak esetében fontos, hogy a teljes életciklusukat figyelembe véve környezetbarátnak minősüljenek. Értékelésük során figyelembe veszik, hogy az előállítás során a lehető legminimálisabb legyen a károsanyag-kibocsátás, hosszú élettartamuk legyen, illetve nagy mértékben újrahasznosíthatóak legyenek. Rendkívül fontos, hogy már az építés során felmérjék az esetlegesen keletkező bontási hulladék mennyiségét, azt a lehető legkevesebbre redukálják, illetve megtervezzék annak újrafelhasználását vagy újrahasznosítását.
A zöld épületeknél és a felhasznált építőanyagoknál figyelembe kell venni azok életciklus elemzését – angolul Life Cycle Analysis (LCA) – is, amely azokat a teljes életciklus alapján értékeli a környezeti hatások teljes skáláját figyelembe véve, beleértve a kitermelés és a felhasználás során keletkező hulladékot, levegő- és vízszennyezést is.
Egészség és jólét
A zöld épületek tervezése során az épület használóinak jóléte és egészsége is előtérbe kerül, fontos az életterek jó beltéri levegőminősége és a természetes fény. Az egészségre káros anyagokat, valamint a mérgező kibocsátású anyagokat a zöld épületek során kerülni kell. Az akusztika és a megfelelő hangszigetelés is kiemelten fontos szerepet játszik a koncentráció és az épület kényelme, élvezhetősége szempontjából.
Minősítések
Számos minősítési rendszer próbálja egységessé tenni a zöld épületek kritériumait. Néhány ponton kifogásolhatók a minősítési rendszerek, azonban fejlődés csak valamilyen iránymutatással lehetséges. Az egyes keretrendszerek különböző kritériumokkal és fokozatokkal rendelkeznek, az egyik leghíresebb a LEED minősítés, amelyet az Egyesült Államok Zöld Építészeti Tanácsa dolgozott ki, és különböző kategóriákban négy minősítési szintet érhet el egy épület. Régiónként találkozhatunk más sztenderdekkel is, mint például a BREEAM (Egyesült Királyság) vagy a DGNB (Németország).
Számos olyan épület van Magyarországon, amely valamilyen szintű BREEAM vagy LEED minősítést nyert el. A HuGBC honlapján például egy adatbázis is elérhető melyben a különböző minősítésekkel ellátott épületeket tartanak számon. Kiemelkedő például az Eiffel Palace Office Building, mely GOLD LEED és BREEAM minősítést kapott. A Közép-európai Egyetem is minősített zöld épület, különlegessége a tetőn lévő kert és zöldfalak. Magyarország első biodiverz zöld tetője a Green House Irodaház tetején található.
Európai látkép
Az Európai Bizottság 2019-ben tette közzé az Európai Unió új növekedési stratégiáját (Európai Zöld Megállapodás), amely 2050-re Európa klímasemlegessét tűzte ki célul. Ennek a tervnek egyik alappillére, hogy az európai épületek karbonsemlegessé váljanak, ehhez azonban rengeteg épület energetikai felújítására van szükség. 2020-ban látott napvilágot az európai épületfelújítási hullám stratégia (A renovation wave for Europe), melynek célja a jelenlegi felújítási ráta megkétszerezése és a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságának elérése, 2030-ra pedig 35 millió épület korszerűsítése. Ezek finanszírozására éves szinten az elérhető Kohéziós Alapon és a Helyreállítási és Rugalmassági Eszközön kívül további, körülbelül €275 milliárdra lesz szükség éves szinten. Ezen túlmenően az EU egy szigorú energiahatékonyságra vonatkozó sztenderdet is előirányozott. Magyarországon 2021. január 1-től az új épületek már csak a “közel nulla” energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnának használatbavételi engedélyt, ez a határnap azonban idén márciusban 2022. június 30-re módosult. A kivétel nem érinti a hatóságok használatára szánt, illetve a hatóságok tulajdonában álló új épületeket.
| A Green Policy Center javaslatai a meglévő épületállomány zöldítésére |
| Alábbi keretes írásunkban pár jó gyakorlatot szeretnénk bemutatni a meglévő épületállomány zöldítésére, mivel azok energiafelhasználásának csökkentése az egyik legegyszerűbb módja a kibocsátások visszafogására, hiszen a fel nem használt energia a legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a leghatékonyabb és leginkább támogatandó megoldás a teljeskörű épületenergetikai korszerűsítése a meglévő épületállománynak. Mivel a magyarországi épületállomány mindössze 11,2%- épült 2001 után a legutóbbi felmérés alapján, így rengeteg kibocsátás-csökkentési potenciál áll rendelkezésre, ugyanakkor ezzel hatalmas feladat is áll előttünk. A Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) 2020-as adatai alapján évente 100-130 ezer épületet kellene 2050-ig felújtani, hogy Magyarország elérhesse a klímasemlegességi célt. Bár a társasházak felújítását jelenleg nem támogatja állami program, azonban üdvözlendő, hogy több új lehetőség is elindult, vagy előkészítés alatt áll egyéb ingatlanok számára. A Magyar Nemzeti Bank idén októberben indította el a 2,5%-os kamatozású NHP Zöld Otthon Programját energiahatékony új ingatlanba költözők számára, illetve decemberben indul a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázat is, amely kimondottan alacsonyabb keresetű családok számára áll rendelkezésre épületkorszerűsítésre. A zöld épületek jövőjét taglaló írások sokszor utalnak az újfajta, alternatív építési anyagok előretörésére, azonban hazánkban már régóta rendelkezésre áll egy technológia, amely több szempontból is fenntartható: ez a vályogház. Bár a nemrég publikált új Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia szerint a vályogházakat nem javasolt felújítani, az építész-szakma egyéb állásponton van. Mivel a vályogházak helyi és természetes alapanyagokat használnak, komoly népi építészeti hagyományunk és emlékeink vannak hazánkban, valamint általában a kevésbé tehetős rétegek lakják, ezért mindenképpen helyük van a jövő fenntartható épületei között. Hasonló a helyzet az úgynevezett Kádár-kockákat illetően is. Ahogy a MEHI kutatásában kifejti, a hazai lakásállomány több, mint 20%-át teszik ki ezek a kifejezetten nem energiahatékony épületek (4-5 szörös energiafelhasználással a 2022-ben életbe lépő elvárásokhoz képest). A MEHI számításai szerint a mélyfelújításukkal 50-70%-os megtakarítás érhető el, amely a növekvő energiaárak mellett komoly lehetőségeket tartogat. Szerencsére már elég sok megoldás érhető el, például 2019-ben Szentendrén nemzetközi verseny keretében 10 csapat mutatta be elképzeléseit a Kádár-kockák felújtására. Ezen felül 2021-ben indult a Nemzeti Mintaterv Katalógus, ahonnan kockaházak felújításához és új házak építéséhez is lehet letölteni tervrajzokat. Egyéb lehetőségként fontos megemlíteni a főként városi környezetben hatékony zöld homlokzatok témáját is. A homlokzatok zöldítése jótékony hatással van az épületek energiafelhasználására, a környezet hőmérsékletére és a levegőminőségre is, emiatt mindenképpen érdemes megfontolni alkalmazásukat. Alapvetően kétféle megoldásról beszélhetünk, az elsőnél a növények a talajból nőnek ki és így vannak felfuttatva a homlokzatokra. Ezt a megoldást alacsonyabb épületek esetén lehet alkalmazni, míg a második változat esetén a növények közvetlenül a homlokzatokra kerülnek telepítésre, így magasabb épületek esetén is felhasználhatók. A közelünkben például Bécs városa másfél millió eurót különített el a homlokzatok zöldítésére, amelynek keretében projektenként összesen 5200 euró támogatást kaphatnak a beruházók. |
A zöld épületek jövője
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a zöld épületek népszerűsége és a jelentősége. Rengeteg lehetőség rendelkezésünkre áll, hogy “zöldítsük” mind régi, mind új épületeinket, ezek a legegyszerűbb megoldásoktól egészen a komplex technológiáig terjednek. Ráadásul egyre inkább teret hódítanak a fából készült és növényi alapanyagokat, mint például farostot, cellulózt, szalmát, kendert hőszigetelésként alkalmazó zöld házak. A zöld épületek elengedhetetlenek egy klímasemleges és fenntarthatóság alapeszméire épülő jövő szempontjából, hiszen előtérbe helyezik környezeti erőforrások megőrzését és az emberek jólétét, egészségét. Az egyes országok különböző módokon és eltérő megoldások alkalmazásával közelítik meg a zöld épületeket, hiszen azokat jelentősen befolyásolja az adott kultúra, az éghajlati feltételek, a környezeti, gazdasági és társadalmi prioritások. Az azonban közös globális törekvés, hogy az épített környezetünk megfeleljen elképzeléseinknek és szükségleteinknek a fenntartható jövő városával kapcsolatban.
Nyilas Andrea
A szerző közgazdaságtudomány, valamint környezettudomány és politika szakot végzett kutató, újságíró.
Források:
