Az elmúlt hetekben a COVID válság miatt háttérbe szorult klímavédelem hosszú idő után ismét bekerült a hazai közbeszédbe. Ennek oka elsősorban az energiaár-válság és a kapcsolódó nyilatkozatok, valamint a ellenzéki előválasztás klímavédelmi vitája volt. A téma ugyanakkor ennél sokkal többet érdemel: a klíma- és ökológiai válsággal ennél jóval alaposabban kell foglalkoznunk, mind szakpolitikai szinten, mind a közbeszédben.

Az energiaár válsága talán az eddigi legerősebb, a klímaválsággal közvetetten összefüggő jelenség, amely minden magyart érint a hétköznapokban – egyáltalán nem ugyanolyan mértékben, de mindannyian érezzük a hatását. A válság megmutatta azt is, hogy bár a zöld átállás számos lehetőséget, de kihívást is jelent Magyarországnak. Ebben a társadalmi és gazdasági szempontból is kiélezett helyzetben gyakran olyan reakciókat láthatunk a politikai szereplőktől, amelyek felszínesen közelítik meg a problémát. Ilyen kommunikáció mellett könnyen hátrébb sorolódnak a stratégiai célok – a döntéshozók közül sokan a teljes klímapolitika értelmét is megkérdőjelezik, ahogy erről korábban is írtunk. Ráadásul napjainkban a környezet- és éghajlatvédelmi kérdésekről való kommunikáció (is) gyakran válik a pártpolitika áldozatává, háttérbe szorítva ezzel a szakmai párbeszédet.

Gyakran hallhatjuk azt is, hogy hazánk jó úton jár a zöld kérdések terén, hiszen a növekvő GDP mellett 1990 óta nettó 32%-kal kevesebb az éves üvegházhatású-gáz kibocsátásunk. Ugyanakkor 2013 óta növekedtek a kibocsátásaink, miközben csökkent a hazai biodiverzitás és a természeti erőforrásaink mennyisége. Egyelőre nem látszik, hogy ez a tendencia hogyan fog megfordulni. Ez különösen annak fényében égető kérdés, hogy Magyarország az erőteljesebben kitett területek közé tartozik Európában az éghajlatváltozás szempontjából. Az viszont egyértelmű, hogy jóval több erőfeszítésre van szükség. A Kormány által nemrég elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kimondja, hogy a jelenleg érvényben lévő szakpolitikáknál lényegesen több igyekezet kell a magyar klímasemlegességi célok eléréséhez. Ezt látnunk kellene a konkrétumok szintjén, ehhez pedig több szakmai és magasszintű vitára is szükség lenne, mert ma senki nem tudja megmondani, hogy a célokat hogy fogjuk elérni – sem Magyarország, sem az EU, sem az ENSZ, miközben nagyon kevés ideig van még a kezünkben az irányítás a klímaválság kezelésében.

Fontos megjegyezni, hogy vannak pozitív törekvések arra, hogy érdemben és a nyilvánosság bevonása mellett legyen szó a klímaválságról. Ilyen például a Kormány „Magyarország zöld úton jár” felmérése vagy az előválasztás klímavédelmi vitája (amelyet mi is véleményeztünk). Ugyanakkor még ezek sem tárgyalják kellő alapossággal és kellő mértékben a klímaválság kezelését. És hiába merülnek fel radikálisabb részcélok egyes politikai szereplők részéről – mint például a 65%-os kibocsátás-csökkentési cél 2030-ra, (amelyet szintén véleményeztünk), a döntő szerep a gyakorlati megvalósításnak jut. Az intézkedések pedig jelentősen befolyásolni fogják az emberek mindennapjait, és nem fogják tudni elérni a céljukat társadalmi támogatottság nélkül.

Ezért nagyon fontos lenne, hogy a lakosság tisztában legyen azzal, hogy hogyan fogják 2022-től ténylegesen zöld útra terelni az országot a jelenlegi, nem fenntartható irányba mutató pályáról. Milyen szerepet kap ebben az atomenergia, milyen arányban kell a háztartásoknak és a nagy kibocsátóknak hozzájárulnia az átálláshoz, tudjuk-e ezeket a költségeket mihez viszonyítani (azaz mennyibe kerülne, ha nem cselekednénk) kell-e környezetvédelmi minisztérium vagy egy egészen újfajta intézményi struktúrára lenne-e szükség – hogy csak néhány konkrét példát említsünk. Ezekről, és a klímasemlegesség számos más aspektusáról magas szintű, nyilvános vita keretei között kellene konstruktívan beszélniük majd a miniszterelnök-jelölteknek is. Óriási jelentősége és szerepe lesz ugyanis annak, hogy hogyan alapozzák meg a következő négy évben a 2050-es klímasemlegességi cél elérését. Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy elszalasszuk ezt a lehetőséget.

A Green Policy Centernél arra törekszünk, hogy ezek a zöldpolitikával kapcsolatos érdemi párbeszédek megvalósulhassanak Magyarországon. Ehhez olyan szakmai viták megszervezésével kívánunk hozzájárulni, amelyek során szakértők és elemzők bevonásával beszélhetünk a klímaválság szempontjából legégetőbb hazai témákról és a különféle intézkedési javaslatokról, lehetőségekről.