Kötetbemutató: A Természet könyvének újranyitása
12.14.2021
Szerző: Tibor Schaffhauser

Végre kötet formájában is elérhetővé vált „A Természet könyvének újranyitása” című tanulmánysorozatunk, amelyet a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával indított szakmai műhelyünk 2020 őszén. A kötet megjelenése alkalmából egy kerekasztalbeszélgetés során vitattuk meg a kötet által kinyitott kérdéseket.


A Green Policy Center a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával kezdte 2020 őszén egy tanulmánysorozat elkészítését és publikálását. A tanulmánysorozat célja, hogy olyan elemzések szülessenek, amelyek megvizsgálják a keresztény-konzervatív filozófia, értékrend és a környezet- és klímavédelem közötti összefüggéseket is annak érdekében, hogy Magyarország közép- és hosszútávú nemzeti céljai, így a 2050-es klímasemlegességi cél is elérhető legyen.

A tanulmánysorozat hét tanulmányból állt, amelyek tíz szerző tollából születtek olyan témákat megnyitva, mint a természet megőrzésének konzervatív útja; a közösségi és a regionális cselekvési lehetőségek; a környezetvédelem mint hazaszeretet; XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel; az afrikai klímaváltozás okozta kihívások és azok hatása Európára; a kapitalizmus ráncfelvarrása; a nemzetközi egyezmények rendszere. A tanulmánysorozat tanulmánybemutató rendezvényei visszanézhetők YouTube csatornánkon, az eredményeiről készült felmérésünk pedig itt olvasható.

Ezen előzményeket követően a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg nyomtatásban a tanulmánysorozat. A kötet megjelenése alkalmából 2021. december 8-án egy kerekasztalbeszélgetés során vitattuk meg az abban foglaltakat. A kötetbemutatón közreműködtek Huszár András a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely alapító igazgatója, illetve Nemes Csaba a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület tagja, a tanulmánysorozat szerkesztői; valamint Litkei Máté a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

A kötet megrendelhető a kiadó honlapján, a kötetbemutatóról készült felvételt pedig az alábbi linken lehet megtekinteni:


Kapcsolódó bejegyzések

 

Az Európai Uniós jogban is erősebb védelmet kaphatnak a jövő generációk, és ez zöld szempontból különösen is fontos

Az Európai Uniós jogban is erősebb védelmet kaphatnak a jövő generációk, és ez zöld szempontból különösen is fontos

Fontos alapvetés, hogy nem elég csak minél több gyermek megszületését politikai céllá tenni, azzal is ugyanennyire kellene törődni, hogy milyen életfeltételeket biztosítunk az utánunk következő nemzedékek számára. A világban ma zajló környezeti folyamatok viszont nem abba az irányba mutatnak, hogy „jó dolog” lenne mostanában megszületni. Az Európai Unióban egy közelmúltban indult kezdeményezés azt szeretné elérni, ha jogilag kötelező módon vegyék figyelembe a döntések jövő nemzedékekre gyakorolt hatásait. A területnek önálló biztosa is lesz az új Bizottságban. De hogy ki-mit ért a generációk közötti igazságosságon és hogyan jut érvényre ez a szempont a jogalkotásban az még nem teljesen világos.

COP29 – A klímakonferencia, ahonnan minden fél elégedetlenül távozott

COP29 – A klímakonferencia, ahonnan minden fél elégedetlenül távozott

Nemrég ért véget az ENSZ legutóbbi éves klímakonferenciája Bakuban, ahová a fejlődő országok új pénzügyi források, míg a fejlett országok megerősített kibocsátás-csökkentési lépések biztosítása érdekében érkeztek, azonban az öböl-menti országokat kivéve végül mindannyian csalódva kellett, hogy távozzanak. Mi is történt Azerbajdzsánban és mik a jövőre vonatkozó jelentőségei a konferenciának?

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Jövő héten kezdődik a soron következő ENSZ klímakonferencia Bakuban, ahova az EU delegációja a magyar soros elnökség vezetésével érkezik meg. Az idei konferenciának a delegációk kiemelt elvárásokkal indulnak neki, mivel a klímaváltozás elleni fellépés pénzügyi fedezetéről kell megállapodnia az országoknak. Milyen főbb ütközőpontokra és eredményekre számíthatunk a következő két hétben?