Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Csehország az Európában súlyos kihívást okozó magas energiaárak kezelésére egy soron kívüli ülést hívott össze ezen a héten péntekre a tagállamok energiaminisztereinek részvételével Brüsszelbe. Az alábbi írás összefoglalja a főbb kihívásokat és megoldási javaslatokat, a tagállamok reakciókat és egy rövid értékelést ad ezekről.

Előzmények és a megtárgyalandó javaslatok

A cseh soros elnökség energiaügyekért felelős ipari és kereskedelmi minisztere, Jozef Sikela szerint az európai energiapiac „megszűnt működni és most meg kell javítanunk”, ezért egy soron kívüli energiatanácsi ülés keretében keresnek megoldást az Európai Uniót fenyegető energetikai kihívásokra szeptember 9-én Brüsszelben.

A tanácsülésen a cseh soros elnökség két megoldási javaslatot fog bemutatni a cseh ipari és kereskedelmi miniszter szeptember 6-án tartott sajtótájékoztatója alapján. Az első javaslat szerint ezentúl szétválasztásra kerülne a gáz és az erőművek által megtermelt elektromos áram ára, így a háború és a COVID utáni gazdasági felpörgés miatt jelenleg magasan álló gázárak nem lennének ennyire közvetlenül hatással az elektromos áram árára. A második javaslat ettől valamelyest eltér, eszerint árplafont határoznának meg minden olyan áram árára, amely nem gáz felhasználásával került előállításra, mint az atomenergia, megújulók vagy akár a szén segítségével termelt áram. Megjegyzendő, hogy a cseh elnökség által korábban bemutatott javaslat-tervezet még tartalmazott két további opciót is; az egyik az energiaigény csökkentését irányozta volna elő, míg a másik az energiacégek profitját maximalizálta volna. Ez a két opció azonban végül kimaradt a pénteki miniszteri tanácskozás előtt bemutatott lehetőségek közül.

A cseh elnökségi javaslaton túlmenően az Európai Bizottság is bemutatta saját javaslatcsomagját az energiaárválság kezelésére. Kedden Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke egy korábban már Tweetben  belebegtetett ötlettel állt elő, amelyet szeptember 7-én egy rendkívüli sajtótájékoztató keretében részletesen is bemutatott.

Beszédében von der Leyen Oroszország azon lépéseire hivatkozott, amelynek keretében manipulálni igyekeznek az európai gázpiacot, mint a szállítások a szankciók visszavonásáig történő felfüggesztésével. Azzal azonban, hogy ilyen mértékben felmentek a gázárak, még a csökkentett gázexporton is magas bevételei vannak Oroszországnak, így szükséges további lépéseket hozni az orosz bevételek csökkentése érdekében. Az Európai Bizottság javaslatcsomagja 3 fontos lépést határoz meg: az energiaigény csökkentését; az orosz fosszilis energiahordozókról történő leválást és a megújuló energiaforrásokba történő komoly befektetéseket. Ezek a pontok már korábbi javaslatokban is megjelentek, azonban a szerdán bemutatott csomag ezeknek az előmozdítása érdekében 5 konkrét lépést is megfogalmaz:

1.  A csúcsidei energiafelhasználás csökkentésére vonatkozó célok meghatározása a keresleti görbe ellaposítására és az árak csökkentésére;
2. Az olcsó energiaforrások által termelt többletbevételek átcsatornázása a tagállamok részére, hogy azok támogathassák a rászoruló háztartásokat;
3. A fosszilis energiaforrásokat használó energiacégek által termelt többletbevételre egy szolidaritási hozzájárulás bevezetését tervezik, amelyből származó pénzeket a tagállamok a megújuló energiaforrásokba fektethetik, illetve megsegíthetik a rászoruló háztartásokat;
4. Az energiaszolgáltató cégek likviditási gondjainak kezelése, annak érdekében, hogy ezek a cégek megbirkózhassanak a piaci ingadozások okozta kihívásokkal;
5. Árplafon bevezetése az orosz gázra annak érdekében, hogy csökkenjenek Oroszország háborúra költhető bevételei.

A fenti cseh elnökségi és bizottsági javaslatokon túlmenően a tagállamok energiaminiszterei az elkövetkező télre történő felkészültségüket is megvitatják. Ennek egyik eleme a gáztározók 80%-os töltöttségi szintjének elérése október 1-ig, a fűtési szezon kezdetéig. A Reuters rendszeresen frissülő infografikáján mutatja be a jelenlegi helyzetet, amely szerint szeptember 5-én az európai gáztározók már 81,9%-os töltöttségi szinten álltak. Ez a szint főként a magas lengyel (99%), francia (93%) és német (86%) töltöttségi szintnek tudható be, miközben hazánk mindössze 65%-os töltöttségi szinten áll, ezzel pedig a lista harmadik legrosszabb arányával rendelkezik, ugyanakkor a magyar tározók nagy mérete miatt Magyarország már így is teljesíti az uniós jog által előírt betárazási kötelezettséget, amely egy külön-szabályt is rögzít ilyen adottságok esetére. A magyar kormány elmondása szerint a betárazott mennyiség 81 téli napra lenne elegendő. A tárolók töltése pedig tovább emelkedhet, részben az Oroszországtól a hosszú távú szerződés fölött beszerzett gázmennyiségnek köszönhetően.

Értékelés

Értékelve a cseh elnökségi és bizottsági javaslatokat a következőket mondhatjuk el. Az intézkedések egy része tartalmaz releváns javaslatokat, míg egyes elemek részben csak rövid-távú, átmeneti válaszok a kihívásokra, miközben a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorultak. Azzal, hogy a cseh elnökségi javaslatból kimaradt az energiahatékonyság növelésére és az energiafelhasználás csökkentésére vonatkozó opció, a kommunikációban háttérbe szorulnak a leghatékonyabb és leginkább környezetbarát lehetőségek.

Az energiacégek bevételeinek megadóztatása inkább a rövid-távú, átmeneti intézkedések közé tartoznak, bár amennyiben valóban az energiaszegény háztartások megsegítésére, illetve a megújuló energia elterjesztésének támogatására kerülnek fordításra a tagállamokban, úgy lehet létjogosultságuk. Németország is egy hasonló rendszert mutatott be szeptember elején, amelynek keretében az energiatársaságoktól beszedett extra adókból finanszírozzák részben a 65 milliárd eurós szövetségi segélycsomagot.

Az energiaszolgáltatók likviditási gondjainak kezelése is felmerült már több tagállamban, Finnország és Svédország 10 és 23,4 milliárd eurós likviditási csomagot jelentett be, miközben Ausztriában a legnagyobb energiaszolgáltatót kellett az adófizetőknek 6 milliárd euróból megmenteniük a csődtől miután az energiapiacokon rossz üzleteket kötöttek. Az energiaszolgáltatók kimentése a lakosság megnövekedett rezsiköltségei mellett visszásnak tűnhet, azonban az energiaellátás biztosítása miatt elkerülhetetlen.

Az orosz gázra történő árplafon bevezetése pedig egyenesen elhibázott javaslat a Bizottság részéről. Az EU energiaminiszterei már a nyár folyamán megegyeztek arról, hogy egységesen 15%-kal csökkentik gázfelhasználásukat a tél kezdetéig, továbbá a korábbi 45%-ról már 9%-ra csökkent az európai orosz gázimport aránya is. Ahogy azonban már fentebb is hivatkoztuk, Oroszország kész arra, hogy tovább csökkentse a gázszállításokat a szankciók feloldásáig. Megjegyzendő, hogy bár sokan attól tartanak, hogy Oroszország az Európába szánt, azonban le nem szállított gázt majd eladja Kína és India felé, az orosz szállítási kapacitások erősen végesek a keleti irányba. Emiatt Oroszország inkább elégeti, vagy csak simán a légkörbe engedi ezt a gázmennyiséget, amely hatalmas károkat okoz a klímaváltozás elleni küzdelem során. A helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy eközben pedig Kína nekilátott az Oroszországtól importált gázt újraértékesíteni Európa számára, így az orosz gázra kivetendő árplafon önmagában nem megoldás a problémákra, csak egy kommunikációs eszköz Oroszország irányába.

Visszatérve a rendkívüli energiatanácshoz, a rövid-távú bizottsági javaslatokkal szemben a cseh elnökségi elképzelések hosszabb távú megoldást jelenthetnének az energiapiac régóta fennálló problémáinak egy részére. Mindkét javaslat lényege abban áll, hogy jelenleg az energiapiacokon az elektromos áram és a gáz ára össze van kötve, így a gáz árának változásával az elektromos áram ára is változik. A gáz és áram árának szétválasztása, vagy a nem gázalapú energiatermelés árának maximalizálása mind csökkentené az elektromos áram árát és maximalizálná az energiacégek profitját is. A cseh javaslatban szereplő elemeket már több tagállam is – mint pl. Ausztria, Spanyolország, Olaszország – támogatta korábban, azonban a magyar kormány a szeptember 8-ai kormányinfó során nem tudott állást foglalni a kérdésben, mivel Gulyás Gergely elmondása szerint még nem ismertek a javaslat részletei. Ezek mentén mindenképpen érdeklődve várhatjuk az európai energiaminiszterek pénteki egyeztetését remélve a kontinens energiaárválságának rendezését.