Javaslatcsomag a 2030-as klímacélok eléréséhez
03.21.2024
Szerző: Koczóh Levente András

A MIRROR projekt célja, hogy tényeken és hatásvizsgálaton alapuló szakpolitikai javaslatokat dolgozzon ki a klímapolitika területén, tagállamonként, illetve hogy bemutassa ezeket a kormányzati döntéshozók és a társadalom számára. A Green Policy Center ily módon igyekszik elősegíteni Magyarország felkészülését hazánk Nemzeti Energia- és Klímatervének 2023-ban esedékes felülvizsgálatára. Alább projekt keretében készült szakpolitikai javaslataink, elemzéseink érhetők el.


Kulcsüzenetek és javasolt célértékek

Az „Irány az 55%!” (Fit for 55) uniós jogszabálycsomag Magyarországra gyakorolt hatásainak elemzése a jogalkotási folyamat 2023. március 15-ei állapota szerint 

7 javaslat az épület-szektor fenntarthatóbbá tételére

A legrosszabb energiahatékonyságú épületek fenntarthatóbbá tétele

7 javaslat a közlekedés fenntarthatóbbá tételére

7 javaslat a mezőgazdaság és erdészet, bioenergia-termelés, hulladékgazdálkodás fenntarthatóbbá tételére

7 javaslat a kis ipari és energiatermelő létesítmények fenntarthatóbbá tételére

7 javaslat a hazai nagy kibocsátók fenntarthatóbbá tételére  

Javaslatok az uniós és hazai költségvetési források klímacélú felhasználására 

A fogyasztási szokások változásával elérhető kibocsátás-csökkentés lehetőségei Magyarországon

fogyasztasi-szokasok-webinar-v2


Kapcsolódó bejegyzések

 

2040-es klímacél: „Ej, ráérünk arra még?”

2040-es klímacél: „Ej, ráérünk arra még?”

Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal, miközben csak nemrég zárultak le a megemelt 2030-as uniós célhoz kapcsolódó jogalkotási eljárások? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia a tervezett 90%-os uniós szintű csökkentési célhoz, amelyet az Európai Bizottság javasol? Mennyiben jelentene mindez eltérést az eddigi kibocsátás-csökkentési pályához képest? Ezeknek a kérdéseknek jár utána a Green Policy Center szakmai műhely friss elemzése, amely az Európai Bizottság 2040-es uniós klímacélra vonatkozó javaslatának Magyarország klíma- és energiapolitikai céljaira és eszközeire gyakorolt potenciális hatásait vizsgálta meg. Az anyag igyekszik azt a hiányt pótolni, hogy a Bizottság hatásvizsgálata csak uniós szinten készült, nem adja meg a tagállami szintű hatásokat.

Késik Paks-II, így több energiahatékonysági fejlesztésre és megújulóra van szükség

Késik Paks-II, így több energiahatékonysági fejlesztésre és megújulóra van szükség

Reálisan meddig lehet fokozni a jelen évtized megújuló energia célját úgy, hogy közben fennmaradjon az ellátásbiztonság és az áramrendszer egyensúlya? Mekkora lehetőségek rejlenek az energiahatékonyság javításában 2030-ig? Hogyan lehet elérni a 2030-as klíma-ambíciót úgy, hogy a korábbi tervek szerint a feladat elvégzésében oroszlánrészt kapó Paks-II. abban az évben még nem áll rendelkezésre? Milyen válaszokat adjon Magyarország az Európai Bizottság energia-és klímapolitikai ajánlásaira? A Green Policy Center ezen kérdéseknek járt utána.