Klíma és Biztonság – a hazánkat fenyegető környezeti kihívások azonosítása
04.25.2023
Szerző: Tibor Schaffhauser

Megtartottuk az újonnan indult Klíma és Biztonság projektünk első jelentős rendezvényét, a projekt Tartalommeghatározó Konferenciáját a hazánkat fenyegető biztonsági kihívások körüljárására és a későbbi kutatási témák azonosítására.


A klímaváltozásnak már napjainkban is sokféle negatív hatása van, amelyek a jövőben még tovább sokasodhatnak. Ezek a negatív hatások érinthetik az energiaellátásunkat, a vízkészleteinket, az infrastruktúránkat, valamint a határainkat is. Az ezekre történő megfelelő felkészültség hazánk biztonságpolitikai tervezésének részévé kell, hogy váljon. Ehhez azonban szükséges ezeket a kihívásokat jobban megismernünk és megértenünk.

Az újonnan indult „Klíma és Biztonság” projekt célja, hogy elősegítsük a téma megjelenítését a hazai közbeszédben, meginduljon aszakmai párbeszéd és rendelkezésre álljanak a megfelelő szakmai anyagok a továbblépéshez. A projekt eredményeként egy zárókonferencia kerül megrendezésre, egy kötet kerül kiadásra az eredmények rögzítésére és disszeminációjára, valamint egy javaslatcsomag kerül előállításra a releváns stakeholderek (HM, EM, Katasztrófavédelem, stb.) részére.  A projekt sikeres megvalósítását annak Tanácsadó Testülete biztosítja, amely dr. Huszár Andrásból, szakmai műhelyünk igazgatójából; dr. Pálvölgyi Tamásból, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar dékánhelyetteséből és a Víz- és Környezetpolitikai Tanszék vezetőjéből, valamint dr. Tálas Péterből, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Intézetvezetőjéből áll.

A projekt keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett témameghatározó konferencia azzal a céllal került megrendezésre, hogy azonosítsa azokat a kihívásokat, amelyek kezelésére hazánk jelenleg még nem készült fel megfelelően, vagy amelyek közép- és/vagy hosszútávon válhatnak biztonsági kihívásokká, amennyiben nem teszünk ellenük időben. Arról, hogy mik számítanak biztonsági kihívásnak, dr. Tálas Péter készített egy rövid háttéranyagot, amely alább érhető el:

A projekt és a konferencia során is a kihívásokat három fő terület mentén kezeljük, ezek a 1) humán (klímamigráció, egészségügyi biztonság, élelmezésbiztonság), 2) természeti (vízbiztonság, erdőtüzek és természeti katasztrófák, biológiai sokféleség kihívásai) és 3) gazdasági kihívások (energiaellátás biztonsága, gazdasági károk és infrastruktúra). Ezen kihívások rövid bemutatása pedig az alábbi háttéranyagban található:

A humán kihívások keretében a következő vitaindító előadásokat hallhattuk:

  • Egészségügyi biztonság – dr. Páldy Anna, Nemzeti Népegészségügyi Központ;
  • Élelmezésbiztonság – dr. Lakner Zoltán, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem;
  • Klímamigráció – Sayfo Omar, Migrációkutató Intézet.

A természeti kihívások keretében vitaindító a következő vitaindító előadásokra került sor:

  • Vízbiztonság kérdései – Lakatos Boglárka, Nemzeti Közszolgálati Egyetem;
  • Erdőtüzek, természeti katasztrófák – dr. Teknős László, Nemzeti Közszolgálati Egyetem;
  • Biodiverzitás kihívásai – Báldi András, Ökológiai Kutatóközpont.

Végül a gazdasági kihívások szekció előadásai a következők voltak:

  • Energiaellátás biztonsága – Deák György András, Nemzeti Közszolgálati Egyetem;
  • Gazdasági károk és infrastruktúra – dr. Teknős László, Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

A tartalommeghatározó konferencián elhangzott előadások elérhetők alább:

GPC_Klima-es-Biztonsag-20230423

A tartalommeghatározó konferencia egyik célja a tudomány és a döntéshozatal közti párbeszéd és networking elősegítése is volt. A konferencia résztvevői voltak az Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzeti Népegészségügyi Központ, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Migrációkutató Intézet, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az Ökológiai Kutatóközpont képviselői.

Következő lépésként a témameghatározó konferencia kiértékelése következik, ahol azonosításra kerülnek Magyarország számára releváns biztonságpolitikai kihívások majd kiírásra kerül egy felhívás tanulmányok írására. A beérkezett javaslatok kiértékelését követően kiválasztásra kerülnek a szerzők, majd szakmai műhelybeszélgetésekre kerül sor a tanulmányok szerzőivel, kutatókkal, illetve releváns stakeholderekkel az ősz folyamán.


Kapcsolódó bejegyzések

 

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír.

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Nemrég mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, valamint hamarosan érkezik a Tiszta Ipari Stratégia is. Ezek a kezdeményezések reagálnak a nagyipari lobbi érveire, melyek szerint az EU a zöld intézkedésekre való fókuszálás miatt „elvesztette versenyképességét”. A versenyképesség erősítése közben azonban nem tűnnek el a környezeti kihívások, sőt azok egyre erősebbek. De vajon megfér-e egymással ez a két cél?