A Green Policy Center 2023-as évértékelője
12.29.2023
Szerző: Tibor Schaffhauser

Véget ért 2023 is, ezért ideje volt számot vetnünk az elmúlt év eredményeivel. Az elmúlt évben is aktívan dolgoztunk rajta, hogy tudományosan megalapozott információk mentén, kiegyensúlyozottan, őszintén és párthovatartozástól függetlenül foglalkozzon a klímaváltozással, és egyéb halasztást nem tűrő zöldpolitikai kérdésekkel.

Ennek megvalósításában köszönjük minden partnerünknek és követőnknek a támogatást, 2024-ben is igyekezni fogunk, hogy minőségi anyagokkal és javaslatokkal tudjunk szolgálni!

Kapcsolódó bejegyzések

 

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az Európai Bizottság bemutatta a régóta várt Tiszta Ipari Megállapodást, amelytől nem kevesebbet vár, mint hogy csökkentse az európai energiaárakat, miközben növeli is a versenyképességet. Hogy a Megállapodás mennyire támogatja az ipar zöldítését és mennyiben az ipari lobbi érdekeit, azt az alábbi gyorselemzésünkben foglaljuk össze.

Milyen klímastratégia az, ami a földgázkitermelés növelését célozza? Érvek és ellenérvek

Milyen klímastratégia az, ami a földgázkitermelés növelését célozza? Érvek és ellenérvek

A Kormány 2024-ben elfogadta a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), amelyben hazánk energiaimportnak való kitettsége elleni intézkedésként a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés felpörgetését is célul tűzte ki. Ennek megvalósítása tulajdonképpen már 2022 óta zajlik. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása ma itthon többségében a földgáz- és kőolajfogyasztás mértékétől függ, tehát annak szintjét mindenképp csökkenteni szükséges. Az már ennél összetettebb kérdés, hogy amíg van földgáz- és kőolajfogyasztás Magyarországon, addig annak kitermelése hol és hogyan történjen?

Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen

Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen

Az USA-ból került a légkörbe az elmúlt 250 év kibocsátásának a negyede, ezzel messze Amerika klímaválság elsődleges felelőse. Ehhez képest az USA az elmúlt 30 évben is csak minimálisan csökkentette kibocsátását – így az, hogy Trump kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből, az ország fontos vállalásai dacára leginkább a zöld átállást segítő nemzetközi szervezetek, a kutatások finanszírozásának leállítása és az amerikai klímadiplomácia megszűnése szempontjából tragikus.