A Green Policy Center a MIRROR projekt keretében modellezéssel alátámasztott javaslatokat tett a Kormány felé hazánk Nemzeti Energia- és Klímatervének (NEKT) 2024. júniusáig tartó felülvizsgálati folyamatában. Az alábbiakban a legfontosabb üzeneteket és a Magyarország számára javasolt célértékeket, illetve az ágazati szakpolitikai javaslatokat foglaljuk össze

---

Kulcsüzenetek és javasolt célértékek

1) A 2021-2027. közötti időszak uniós forrásaiból már betervezett beruházások, valamint a magas energia- és széndioxidkvóta-árak hatására piaci alapon megvalósuló beavatkozások eredményeként Magyarország elérheti a ma hatályos 2030-as kibocsátási célját, a 40%-os ÜHG kibocsátás-csökkentést 1990-hez képest. Ugyanakkor a 2050-es klímasemlegességi célt ezen a pályán haladva még csak megközelíteni sem sikerülne. Vagyis a jelenlegi 2030-as cél nem biztosítja a saját magunk által kitűzött hosszú távú cél elérését, annak emelésére van szükség.

2) A fentiekkel összhangban a megújuló energia és az energiahatékonyság, illetve Magyarország (fosszilis) energiaimport-függőségének csökkentése terén is további lépésekre, szakpolitikai beavatkozásokra van szükség a felülvizsgált NEKT tervezetéhez képest is.

3) Az Európai Unió megemelt 2030-as céljának, a felülvizsgált NEKT tervezetének és az arra adott bizottsági ajánlásoknak a fényében modelleztünk egy optimális zöld átállási útvonalat hazánk számára. Ez egy jóval erőteljesebb pályát jelez előre, a jelenlegi terveknél sokkal gyorsabb előrehaladással a 2030-ig tartó időszak tekintetében. A megemelt 2030-as ambíciószintekkel ugyanakkor összességében kiegyensúlyozottabb pályán érhető el a 2050-es klímasemlegességi cél.

4) A finanszírozás tekintetében a 2024-2030-as időszakra nagyságrendileg 10.000 milliárd Ft értékű, még le nem kötött, klímacélra használható uniós és hazai forrás állhat rendelkezésre, a már betervezett uniós forrásokra és a magántőkére való fokozott támaszkodás mellett. Ezek hatékony, a hosszútávú klímacélokat is szolgáló felhasználása nemzetstratégiai kulcskérdés, és soha vissza nem térő alkalom nem csak a klímapolitika, hanem hazánk hosszútávon is fenntartható társadalmi és gazdasági működése szempontjából.

5) Magyarország számára az alábbi célértékeket javasoljuk, tekintetbe véve azon friss információt is, hogy a 2030-as célok elérésében a Paks-II. atomerőmű még nem tud segítségünkre lenni:

–       2030-ra nettó 60%-os kibocsátás-csökkentés az üvegházhatású gázok terén, 1990-hez képest, és

–       35,5%-os megújuló energia részarány Magyarország végsőenergia-fogyasztásában,

–       az energiahatékonyság terén Magyarország végsőenergia-felhasználását 655 PJ alatt tartani 2030-ban,

–       Illetve már most érdemes kitűzni 2040-re legalább nettó 85%-os csökkentést, szintén 1990-hez képest, hogy a pálya minden eleme világos legyen mindenki számára.

6) A nemzetgazdasági szintű kibocsátás-csökkentési cél elérését nagyban segíti, ha szektorális szintű vagy egyéb alcélok is kitűzésre kerülnek. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy az egyes szereplők számára világosabbá válik, mi a szerepük és felelősségük a közös cél elérésében. Ezért ebben az irányban folytatni kell a munkát a NEKT véglegesítése során. Az ÜHG célértéket nettó módon is meg kell határozni.

7) Az energiahatékonysági és megújuló energia cél együttes emelése erősíti egymást. A magasabb ambíció teljesüléséhez viszont az okosan megválasztott beruházások mellett az energiafogyasztási szokások változására is szükség van. A megújuló energia cél a felülvizsgált NEKT tervezetéhez képesti további emelésének útja elsősorban a szélenergia, geotermia és biometán alkalmazása lehet, és csak kisebb mértékben a napelemeké. A XXI. század áramrendszerét XXI. századi megoldásokkal kell kiegyensúlyozni, nem drágán üzemeltethető és szennyező gázerőművekkel.

8) A szemléletformálási tevékenységek kulcsfontosságúak a magasabb ambíciószint elérésében. A klímatudatos életmód sokakat motivál. Az eddigi kisléptékű hazai tapasztalatok alapján átlagosan 5-15%, energiamegtakarítás érhető el a lakosságnál és az irodákban pusztán a viselkedési formák, szokások, gyakorlatok megváltoztatásával. Egyes esetekben ennek többszörösére is van példa. A szemléletformálás akkor tud még ennél is eredményesebb lenni, ha az infrastrukturális fejlesztések támogatják a fenntarthatóbb opciók elérhetőségét.

9) E célok elérése reálisan teljesíthető növekvő ipari termelés mellett is, bár kétségkívül jelentős erőfeszítést és elkötelezettséget igényel. Ugyanakkor az eddigi kibocsátás-csökkentési eredményeink, a 2050-es klímasemlegesség cél magas társadalmi támogatottsága (93,6%), a szükséges beavatkozások társított előnyei (energiaszuverenitás, jobb életminőség, természeti értékek megőrzése stb.), illetve hazánk hosszútávú fenntartható, és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást biztosító működésének igénye erre jó alapot kínál. Az alábbiakban a Green Policy Center által megtenni javasolt legfontosabb intézkedéseket foglaljuk össze.

Javaslataink az egyes szektorokban az általunk javasolt megemelt 2030-as magyar klímacélok elérésére:

Épületek:

1.  Meg kell teremteni az épület-állomány tömeges felújításához szükséges anyagok, berendezések hazai gyártókapacitását, tervezői és kivitelezői szakember-bázisát!
2. Az új építésű épületek nem oldják meg a problémát, a még megmenthető épületek kerüljenek felújításra fenntartható és környezetbarát alapanyagok és eljárások használatával!
3. Rezsiár-szabályozás: maradjon fenn a nagy fogyasztók részére a beruházás-ösztönző árkörnyezet!
4. Állami támogatás nélkül esélytelen elérni a kellő felújítási rátát, hosszú távú támogatási programokat kell indítani!
5. Nagyobb szigorra van szükség az új építésű házak energiahatékonysági követelményeiben!
6. Minden fenntartható megoldást ki kell használni az épületek fenntartható energia-ellátása érdekében!
7. Tájékoztatással és szabályozással befolyásolni kell az energiahatékonysággal kapcsolatos fogyasztói, beruházói viselkedést!
8. A legrosszabb energiahatékonyságú épületek energetikai felújítására érdemes helyezni a hangsúlyt, ez a legkedvezőbb opció a szektor ÜHG kibocsátás-csökkentési lehetőségei közül. Ez gondosan megtervezett szakpolitikát és források e célhoz rendelését igényli.
9. A fosszilis tüzelésű kazánok kivezetésére irányuló erőfeszítések közben nem lehet megfeledkezni az épület energiahatékonyságának javításáról sem.

Közlekedés:

1.  Bővíteni kell a távmunka, az otthonról történő ügyintézés lehetőségét és átgondoltabb településfejlesztésre van szükség!
2. Ösztönözni kell a közösségi közlekedésre és aktív közlekedési módokra való áttérést (módváltást)!
3. Kevesebb személyautóra van szükség, magasabb kihasználtsággal!
4. Alacsony kibocsátású személyautókra, közösségi közlekedési járművekre van szükség!
5. Csökkenteni kell a szállítási keresletet és a szállítási távolságokat!
6. Csökkenteni kell a közúti szállítás részarányát!
7. Az áruszállításban is el kell terjeszteni az alacsony kibocsátású járműveket!

Földhasználat és hulladék:

1. Fokozni kell a bioenergia, főleg a biometán termelését, piaci szabályozókkal!
2. Sokkal több fát kell ültetni, a klímaváltozás negatív hatásaira ellenállóbb fafajokból!
3. Ösztönözni kell a kidobásra kerülő élelmiszer mennyiségének csökkentését!
4. Ösztönözni kell az egészségesebb és egyben klímabarátabb étkezési szokásokat, a helyben termelt és szezonális termékek fogyasztását!
5. Támogatni kell a mezőgazdasági energiafelhasználás zöldítését!
6. Segíteni kell a mezőgazdaság alkalmazkodását a változó éghajlathoz!
7. Fel kell gyorsítani a körkörös gazdaság felé történő haladást!

Kis ipari és energiatermelő létesítmények:

1. Meg kell erősíteni az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert!
2. Támogatni kell a KKV-k ipari energia-átmenet beruházásainak finanszírozását!
3. Klímavédelmi megállapodásokat kell kötni az ipari ágazatokkal!
4. Összehangoltan és gyorsan fejleszteni kell a villamosenergia-hálózatot, a nap- és a szélenergiát!
5. Fel kell gyorsítani a Zöld Távhő Programot!
6. A földgáz-függőség csökkentése érdekében meg kell tiltani az új fogyasztók gázhálózatra való csatlakozását!
7. Meg kell szüntetni a földgáz és kőolaj kitermelésének, valamint szállításának szivárgásait (fugitív emisszióit)!

Nagy kibocsátók:

1. Fenn kell tartani a legnagyobb szennyezőket korlátozó EU ETS rendszert!
2. Az innovatív technológiák élmezőnyével kell haladni!
3. Meg kell teremteni az ipari nagy kibocsátó létesítmények technológiai átalakításához szükséges külső feltételeket!
4. Támogatást kell nyújtani az innovatív, fenntartható gyártási technológiák hazai elterjedéséhez!
5. Az új vagy nagyfelújításon áteső ipari üzemek tervezésénél legyen kötelező átgondolni a későbbi zöld továbbfejlesztés lehetőségeit!
6. Zöld megoldásokat kell alkalmazni az áram- és hőtermelés, olajfinomítás, földgázrendszer terén!
7. Vissza kell szorítani a rövidtávú személyi légiforgalmat és a magánrepülőgépek használatát!

Zöld forrásfelhasználás:

1. Átgondoltan, hatékonyan és előre tervezhetően kell felhasználni a klíma- és energiacélokra rendelkezésre álló forrásokat, megfelelő monitoringgal!
2. A magyar költségvetés továbbra is jelentős mértékben járuljon hozzá a klímacélok finanszírozásához!
3. Fel kell gyorsítani a már elérhető uniós források lehívását!
4. Növelni kell a közvetlen uniós források felhasználását!
5. A pályázati kiírások kidolgozásakor teret kell adni az egyszerűségnek, szakszerűségnek és a holisztikus szemléletnek!
6. Növelni kell a zöld források elköltésének átláthatóságát!

A részeletes javaslatcsomag gyűjteménye elérhető a Green Policy Center honlapján:

Javaslatcsomag a 2030-as klímacélok eléréséhez

---