Klímaváltozás és biztonság Magyarországon – szakpolitikai javaslatok
04.15.2024
Szerző: Tibor Schaffhauser

A Klímaváltozás és biztonság Magyarországon című projektünk keretében áttekintettük és értékeltük azokat a környezeti kihívásokat, amelyek kezelésére hazánk jelenleg még nem készült fel megfelelően, vagy amelyek közép- és/vagy hosszú távon válhatnak biztonsági kihívásokká, amennyiben nem teszünk ellenük időben. Ezek kezelésére a projekt keretében szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztunk.


A Green Policy Center „Klímaváltozás és biztonság Magyarországon” elnevezésű projektjének célja felkért szerzők által készített tanulmányok alapján áttekinteni és értékelni azokat a környezeti kihívásokat, amelyek kezelésére hazánk jelenleg még nem készült fel megfelelően, vagy amelyek közép- és/vagy hosszú távon válhatnak biztonsági kihívásokká, amennyiben nem teszünk ellenük időben. Emellett a projekt célja volt szakpolitikai javaslatok megfogalmazása is, mivel álláspontunk szerint hatásosabb és költséghatékonyabb ezeket a politika rendes menetében és nem vészhelyzeti intézkedésekkel kezelni.

A projekt és a kötet során is a kihívásokat az alábbi fő területek mentén rendezzük össze, ezek: klímamigráció, egészségügyi biztonság, élelmezésbiztonság, vízbiztonság, természeti katasztrófák, energiaellátás biztonsága. Ezek a témák a projekt témameghatározó konferenciáján kerültek kiválasztásra az érintettek bevonásával.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett eredménybemutató konferencián az elmúlt időszakban zajlott kutatások és műhelyviták eredményeit ismerhették meg a stakeholderek a fenti témákban, illetve hallgathattak panelbeszélgetéseket meghívott előadókkal.

A konferencia tanulságait és az elmúlt időszakban zajlott kutatások eredményeit, valamint a szakpolitikai javaslatokat a „Klímaváltozás és biztonság Magyarországon” kötet tartalmazza. Az éghajlatváltozás hatásai mellett a kötet azt is igyekszik számba venni, hogy a magyar hatóságok mennyire felkészültek az esetlegesen biztonsági kérdésként felvetődő kihívások kezelésére, illetve arra, hogy megelőzzék vagy megakadályozzák az egyes hatások biztonságiasulását. Ennek körében azt vizsgáltuk, hogy (1) rendelkeznek-e stratégiával a probléma megoldására vonatkozóan, (2) folytatnak-e vizsgálatokat a hatások és következményeik feltárására, (3) van-e kidolgozott politikájuk/programjuk a hatások negatív következményeinek elhárítására vagy kezelésére, illetve (4) elindították-e ezeknek a politikáknak/programoknak a gyakorlati megvalósítását.

Az összefoglaló jelentés a tanulmánykötet felkért szerzőinek kutatásain és megállapításain alapszik, az összefoglaló jelentés szerzőinek kiegészítéseivel. Az összefoglaló jelentés megtekinthető alább:

GPC-2024_klima-es-biztonsag-kotet_osszefoglalo-jelentes_END-1-2

Az összefoglaló jelentés alapját képező tanulmánykötet és az abban foglalt írások elérhetők alább:

GPC-2024_klima-es-biztonsag-kotet_END-1


Kapcsolódó bejegyzések

 

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír.

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Nemrég mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, valamint hamarosan érkezik a Tiszta Ipari Stratégia is. Ezek a kezdeményezések reagálnak a nagyipari lobbi érveire, melyek szerint az EU a zöld intézkedésekre való fókuszálás miatt „elvesztette versenyképességét”. A versenyképesség erősítése közben azonban nem tűnnek el a környezeti kihívások, sőt azok egyre erősebbek. De vajon megfér-e egymással ez a két cél?

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az Európai Bizottság bemutatta a régóta várt Tiszta Ipari Megállapodást, amelytől nem kevesebbet vár, mint hogy csökkentse az európai energiaárakat, miközben növeli is a versenyképességet. Hogy a Megállapodás mennyire támogatja az ipar zöldítését és mennyiben az ipari lobbi érdekeit, azt az alábbi gyorselemzésünkben foglaljuk össze.