Emelt klímacélon innen, energiaválságon túl: az energiatermelés és -fogyasztás válaszútjai a 2020-as évtizedben – beszámoló
04.17.2024
Szerző: Koczóh Levente András

„Emelt klímacélon innen, energiaválságon túl” címmel rendeztünk beszélgetést 2024. március 25-én, ahol az energiatermelés és -fogyasztás válaszútjait vitattuk meg meghívott előadóinkkal.


Közel másfél év telt el a 2022. júniusi konferenciánkon tartott, emlékezetes panelbeszélgetés óta. A korábbi turbulens energiaválság lassan csillapodni látszik, miközben kiteljesedik a 2030-as uniós energia- és klímavédelmi keret, a Bizottság megtette 2040-es klímacél-javaslatát, a Kormány pedig rövidesen végére ér a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgálati folyamatának. Úgy érezzük, ismét megérett az idő egy újabb eszmecserére az energetika aktuális kérdéseiről.

A rendezvény során bemutatjuk a magyar felülvizsgált NEKT-hez az Európai Bizottság által készített ajánlásokról szóló elemzésünket, amely elsősorban az 2030-as hazai energiahatékonysági és megújuló energia célok további emelésének lehetőségével foglalkozik.

A tanulmány bemutató rendezvényén egy izgalmas panelbeszélgetésre került sor, amelyben a hazai energetikai szakma nagyjai, a témáért felelős korábbi államtitkárok, helyettes államtitkárok és minisztériumi dolgozók – Prof. Dr. Aszódi Attila, BME Nukleáris Technikai Intézet tanára, Holoda Attila, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Dr. Kaderják Péter, a Zéró Karbon Központ vezetője és Koczóh Levente András, a Green Policy Center szenior klímapolitikai szakértője – cseréltek eszmét a hazai energia- és klímapolitika aktuális kérdéseiről. A tanulmány bemutatójáról és a panelbeszélgetésről készült teljes videófelvétel alább érhető el:


Kapcsolódó bejegyzések

 

2040-es klímacél: „Ej, ráérünk arra még?”

2040-es klímacél: „Ej, ráérünk arra még?”

Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal, miközben csak nemrég zárultak le a megemelt 2030-as uniós célhoz kapcsolódó jogalkotási eljárások? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia a tervezett 90%-os uniós szintű csökkentési célhoz, amelyet az Európai Bizottság javasol? Mennyiben jelentene mindez eltérést az eddigi kibocsátás-csökkentési pályához képest? Ezeknek a kérdéseknek jár utána a Green Policy Center szakmai műhely friss elemzése, amely az Európai Bizottság 2040-es uniós klímacélra vonatkozó javaslatának Magyarország klíma- és energiapolitikai céljaira és eszközeire gyakorolt potenciális hatásait vizsgálta meg. Az anyag igyekszik azt a hiányt pótolni, hogy a Bizottság hatásvizsgálata csak uniós szinten készült, nem adja meg a tagállami szintű hatásokat.

Késik Paks-II, így több energiahatékonysági fejlesztésre és megújulóra van szükség

Késik Paks-II, így több energiahatékonysági fejlesztésre és megújulóra van szükség

Reálisan meddig lehet fokozni a jelen évtized megújuló energia célját úgy, hogy közben fennmaradjon az ellátásbiztonság és az áramrendszer egyensúlya? Mekkora lehetőségek rejlenek az energiahatékonyság javításában 2030-ig? Hogyan lehet elérni a 2030-as klíma-ambíciót úgy, hogy a korábbi tervek szerint a feladat elvégzésében oroszlánrészt kapó Paks-II. abban az évben még nem áll rendelkezésre? Milyen válaszokat adjon Magyarország az Európai Bizottság energia-és klímapolitikai ajánlásaira? A Green Policy Center ezen kérdéseknek járt utána.

Javaslatcsomag a 2030-as klímacélok eléréséhez

Javaslatcsomag a 2030-as klímacélok eléréséhez

A MIRROR projekt célja, hogy tényeken és hatásvizsgálaton alapuló szakpolitikai javaslatokat dolgozzon ki a klímapolitika területén, tagállamonként, illetve hogy bemutassa ezeket a kormányzati döntéshozók és a társadalom számára. Alább projekt keretében készült szakpolitikai javaslataink érhetők el.