Év végével lezárult a magyar soros EU elnökség, majd januárral a szerepet Lengyelország vette át. Ennek apropóján röviden értékeljük a magyar elnökség klímapolitikai célkitűzéseit és elért eredményeit, valamint kitekintünk a jelenlegi lengyel elnökség céljaira is.
A magyar EU-elnökség uniós klímapolitikai eredményei
Ahogy arról mi is írtunk korábban, a 2024 második felében zajló magyar EU elnökség egy olyan időszakban került sorra, amikor az Európai Unió intézményei éppen az átalakulás szakaszában voltak az európai parlamenti választásokat követően. Ez a politikai és eljárási bizonytalanság, valamint az elnökség kezdetén lefolytatott diplomáciai utak szűk mozgásteret biztosítottak a magyar elnökség számára, azonban néhány eredményt mégis sikerült elérni mind az uniós, mind a nemzetközi klímapolitika területén.
A klímapolitika területén az elnökség mottóként a „Fenntartható, egészséges és versenyképes Európa” címszavakat határozta meg. Az elnökség legfontosabb prioritásai az Európai Zöld Megállapodás („European Green Deal”) és a „Fit for 55” csomag végrehajtása, valamint a körforgásos gazdaságra történő átállás támogatása voltak. Ezen kezdeményezések kulcsfontosságúak az EU 2030-as kibocsátáscsökkentési céljainak elérésében, valamint a 2050-re kitűzött klímasemlegesség biztosításában. Ugyanakkor a teljes elnökségi program átfogó prioritása az európai versenyképesség támogatása volt, amelynek viszonya a fenntarthatósághoz legalábbis ellentmondásos. Ahogy korábban mi is írtuk, az ipar dekarbonizációja nélkül nem érhető el a klímasemlegesség, miközben fontos, hogy megelőzzük, hogy túl sok kompromisszumot kötnénk pl. az alapanyag-felhasználás csökkentése, valamint a kibocsátásaikat nehezen csökkentő szektorok kivételezése terén.
A fenti célok teljesítét illetően a magyar EU elnökség nehéz politikai és eljárási környezetben is előre tudott lépni a Tanács álláspontjának elfogadásában különböző folyamatban lévő kezdeményezések és tervezési dokumentumok kapcsán. Legfontosabb eredménye a versenyképesség erősítése volt, amelynek keretében novemberben elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot. Ez a dokumentum a szabályozási egyszerűsítést és a fenntarthatósági szempontokat hangsúlyozza az európai ipar versenyképességének növelése érdekében, amiket az európai ipar megújulásának és a dekarbonizáció biztosításának elengedhetetlen feltételeinek tart.
Az elnökség emellett az agrárpolitika területén is aktív volt, különös tekintettel a rövid és hosszú távú kihívásokra. A Tanács sürgősségi intézkedéseket vezetett be a spanyolországi és más európai régiókban történt áradások kezelése érdekében, valamint elindította a sokat kritizált Közös Agrárpolitika 2027-es víziójának megfogalmazását. Bár nem született teljes konszenzus, a kezdeményezést 26 delegáció támogatta vagy nem ellenezte, ezzel megnyitva az utat egy fenntartható, válságálló és tudásalapú agrárpolitika előtt.
Az uniós klímapolitikai dossziékat illetően néhány sikert fel tudott mutatni a magyar EU elnökség. Az elnökség alatt elfogadott részletes Karbonmegkötési tanúsítási keretrendszer szabályozás biztosítja, hogy az EU-ban végzett karboneltávolítási tevékenységeket hatékonyan kövessék nyomon és tanúsítsák. Továbbá, a magyar elnökség hozzájárult az uniós levegőminőségi előírások modernizálásához, amely a polgárok egészségét hivatott védeni, valamint vitákat indított a járműtervezési és hulladékgazdálkodási követelmények átalakításáról, amelyek a fenntarthatóbb gazdasági modellek irányába mutatnak, illetve az ESG minősítési tevékenységek terén is sikerült egyezségre jutniuk az uniós környezetvédelmi minisztereknek.
Az Európai Parlament és Bizottság leállásai miatti előzetes elvárásoknak megfelelően végül nem fogadták el a magyar elnökség során a tagállamok az EU 2040-re vonatkozó klímacéljairól szóló döntést, bár több szakmai és politikai szintű vitát is folytattak róla a különböző tanácsi formációk. Ezen vita lezárása így a lengyel elnökségre hárul majd. Álláspontunk szerint azonban fontos lenne mihamarabb döntésre jutni a 2040-es célokról, mivel az új cél elfogadása esetén a 2030-as években már a nehezen csökkenthető kibocsátási kategóriákkal (pl. ipari folyamat-emissziók, a mezőgazdaság egyes elemei) is érdemben kellene foglalkozni, így kevesebb kihívást hagyva későbbre.
Kitekintés a nemzetközi klímapolitikára
A 2024-es év kiemelten fontos volt a nemzetközi környezetvédelem területén, mivel három nagy nemzetközi ENSZ szervezet is ülésezett és kellett, hogy fontos döntéseket hozzon meg. Ahogy arról mi is írtunk, a 2024 novemberében Bakuban tartott COP29 klímakonferencia igen nagyívű előzetes reményekkel indult, de végül korlátozott eredményeket hozott. A tárgyalások középpontjában a klímafinanszírozás és a kibocsátás-csökkentési vállalások álltak. A konferenciát érintő politikai és szervezési kihívások jelentősen gátolták az előrelépést. Az Azerbajdzsán által vezetett elnökség működését több ország bizalmatlanul figyelte, különösen miután kiderült, hogy egyes dokumentumokat nem a helyi diplomaták, hanem más országok képviselői szerkesztettek. Az elfogadott megállapodás évi legalább 300 milliárd dolláros állami forrást irányoz elő a fejlődő országok számára, amely magánforrásokkal kiegészülve elérheti az 1300 milliárd dollárt 2035-re. Ez azonban nem teljesíti a fejlődő országok elvárásait. Több mint kilenc éves vitát követően azonban sikerült megegyezni a nemzetközi karbonpiaci mechanizmusok bevezetéséről, amelyek évente közel 250 milliárd dolláros forrást mobilizálhatnak. Azonban a kibocsátás-csökkentés terén nem beszélhetünk ilyen jelentős eredményekről. A részletes elemzésünket alább olvashatják.
A 2024. október 21. és november 1. között Kolumbiában, Caliban megrendezett ENSZ Biodiverzitási Keretegyezmény (CBD) Konferencia az „implementációs COP” nevet kapta, mivel célja a COP15-ön elfogadott célok és feladatok megvalósításának előmozdítása volt. Számos stratégiai, adminisztratív és ökoszisztémákkal kapcsolatos döntést fogadtak el, amelyek az EU és tagállamai számára prioritást élveznek, és elősegítik a gyakorlati természetvédelmet, valamint a Kunming-Montreali Globális Biodiverzitásmegőrzési Keretstratégia végrehajtását. Történelmi pillanatként a plenáris ülésen elfogadták a DSI (digitális szekvencia-információk) hasznosításából származó előnyök igazságos megosztását szabályozó multilaterális mechanizmus működési feltételeit és annak globális alapját, amelyet Cali Alapnak neveztek el. Azonban a konferencia végén, november 2-án, a biodiverzitás finanszírozására vonatkozó kompromisszumos javaslatot több donorország, köztük az EU és tagállamai, nem tudták elfogadni. A plenáris ülésen a döntések elfogadását megakadályozta a határozatképesség hiánya, ezért a konferenciát felfüggesztették, és több fontos döntés, például a forrásmobilizáció, a pénzügyi mechanizmus iránymutatásai és a monitoring keretrendszer, elmaradt. A CBD COP16 folytatása 2025. február 25-27. között várható Rómában.
A 2024. december 2-13. között Szaúd-Arábiában, Rijádban megrendezett ENSZ Elsivatagosodás Elleni Egyezményének 16. ülése (COP16) az eddigi legnagyobb ENSZ-földügyi konferencia volt. A házigazda Szaúd-Arábia kezdeményezésére a konferencia zárásaként elfogadták a Rijádi Politikai Nyilatkozatot, amelynek célja 1,5 milliárd hektár leromlott terület helyreállítása 2030-ig. A nyilatkozat számos kulcsfontosságú intézkedést vázol fel a talajdegradáció megfékezése, az ökoszisztémák helyreállítása és az aszályok kezelése terén.
A lengyel EU-elnökség prioritásai
A magyar elnökség második felében elkezdődött az Európai Bizottság következő ciklusra vonatkozó prioritásainak kialakítása, amelyeket Lengyelország, az új elnökségi trió vezetőjeként, tovább pontosít majd. 2025 első felében Lengyelország vette át az EU-elnökséget, amelynek során a Bizottság várhatóan elfogad több irányadó dokumentumot és kezdeményezést, például a Versenyképességi Iránytűt (Competitive Compass), a Tiszta Ipari Tervet és az európai fogyasztóvédelmi jogot megreformáló Omnibusz Rendeletet. Bár Lengyelország megkezdi ezek feldolgozását, jelentős eredmények nem várhatók, a munka inkább az EU politikai irányvonalának meghatározására fog összpontosítani. Korábban lehetett olyan nyilatkozatokat is hallani lengyel politikusok részéről, hogy alapvető uniós klímapolitikai döntéseket szeretnének alapjaiban átdolgozni a 2025 első felében tartandó elnökségük során, azonban ezek nem jelennek meg az elnökségi programban.
A lengyel EU elnökség egyik kiemelt célja az energiabiztonság növelése. Ez magában foglalja az orosz energiaforrásoktól való függés csökkentését, az energia-infrastruktúra védelmét és a megfizethető energiaárak biztosítását. Emellett a zöld átállás digitalizációja és az innováció támogatása is kulcskérdés lesz.
A klímapolitikában a lengyel elnökség a már említett EU 2040-es klímacéljainak elfogadására, az éghajlati igazságosság biztosítására és az EU globális szerepének megerősítésére törekszik. Emellett az ENSZ idei COP30 klímakonferenciájának előkészítése során is fontos szerepet játszik majd, különös tekintettel a kibocsátás-csökkentési mechanizmusokra és a klímafinanszírozás további erősítésére.
A lengyel elnökség ambiciózus tervei azt mutatják, hogy az EU energiapolitikai és klímapolitikai céljainak további erősítése kulcsszerepet kap a következő félévben.
Borítókép: A magyar elnökség informális nemzetközi klímapolitikai workshopja, 2024. július 2., Budapest. Forrás: Hungarian Presidency of the Council of the EU 2024 Flickr
