Teljesíthető-e a 2030-as megemelt magyar klímacél?
02.21.2025
Szerző: Koczóh Levente András

Magyarország új Nemzeti Energia- és Klímatervében tűzte ki hazánk új 2030-as energia- és klímapolitikai céljait és megfogalmazta a legfőbb tervezett intézkedéseket. A Green Policy Center elemezte a tervet és észrevételeket fogalmazott meg. 


A szakmai műhelyünk által megfogalmazott észrevételek közül az alábbiak a legfontosabbak:

Magyarország felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterve az eredetihez képest jelentősen magasabb célokat tűz ki 2030-ig, ugyanakkor ennek szintjét illetően lehetett volna még ambiciózusabb annak érdekében, hogy biztosan és igazságosan érjük el a 2050-es nemzeti célunkat. 2030-as ÜHG kibocsátás-csökkentési célja megegyezik az EU-s össz vállalással, de ezzel hazánk az eddigi tagállami „klímabajnok” státuszát feladva betagozódik az uniós átlagba.

A Felülvizsgált NEKT előrejelzései nem támasztják alá a klímasemlegesség elérését 2050-es időtávon, így az anyag nincs összhangban Magyarország klímatörvényével.

A megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó ambíció még megemelt formájában is elmarad az uniós ajánlásoktól. Az eredeti NEKT energiaközösségekre vonatkozó számszerű vállalása törlésre került, a felülvizsgált NEKT csak általánosságban utal a téma fontosságára – holott az energiaközösségek elterjedése nem csak a megújuló energia cél elérését segítené, hanem az áramrendszer kiegyensúlyozását is.

Az, hogy a földgáz-fogyasztás magas marad, és így az import aránya nem csökkenne 80% alá 2030-ig, nemzetgazdasági kockázatokat hordoz egy esetleges újabb ársokk esetén.

A Felülvizsgált NEKT többlet-intézkedéseit tartalmazó lista viszonylag rövid és homályos, esetenként a jövőben kidolgozandó további intézkedésekre utal. Ez alapján kétségesnek tűnik az anyag egyes célkitűzéseinek elérése.

A Felülvizsgált NEKT uniós jog által előírt társadalmi konzultációja nem volt érdemi, publikálásának módja igen kevéssé felhasználóbarát, benyújtása pedig késve történt. A részletes elemzésünk pedig alább érhető el:

GPC-2025_NEKT-felulvizsgalat-tervezetenek-elemzese_END

Ezen témák apropóján, illetve két további elemzésünk bemutatására webinar-sorozatot szerveztünk. Az első alkalom felvétele fent látható, a következő két rendezvény pedig az alábbi lesz:

  • Utazás a klímasemlegesség felé: a közösségi közlekedés kulcskérdései – 2025.március 5., 13.00 – 14.30
  • Újraiparosítás és/vagy zöld átmenet – 2025.március 19., 13.00 – 14.30

Az eseményekre regisztrálni az alábbi űrlap kitöltésével lehet. A regisztráció határidejét a holnapi rendezvény esetén meghosszabbítottuk 19-e délig, egyébiránt a rendezvényt megelőző nap 17.00.


Kapcsolódó bejegyzések

 

Újraiparosítás és/vagy zöld átmenet

Újraiparosítás és/vagy zöld átmenet

Hogyan hangolható össze az iparpolitika a klímasemlegességi céllal? Milyen ÜHG kibocsátásokkal jár a jelenlegi újraiparosítási hullám, és hogyan lehetne ezt jobban csinálni? https://youtu.be/gIXotDIBRhs...

Úton a klímasemlegesség felé

Úton a klímasemlegesség felé

A Green Policy Center legújabb tanulmánya azt a kérdéskört járja körül, hogy Milyen messzire juthatunka kibocsátás-csökkentésben a közösségi közlekedés, illetve az új technológiák használatával?

2040-es klímacél: „Ej, ráérünk arra még?”

2040-es klímacél: „Ej, ráérünk arra még?”

Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal, miközben csak nemrég zárultak le a megemelt 2030-as uniós célhoz kapcsolódó jogalkotási eljárások? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia a tervezett 90%-os uniós szintű csökkentési célhoz, amelyet az Európai Bizottság javasol? Mennyiben jelentene mindez eltérést az eddigi kibocsátás-csökkentési pályához képest? Ezeknek a kérdéseknek jár utána a Green Policy Center szakmai műhely friss elemzése, amely az Európai Bizottság 2040-es uniós klímacélra vonatkozó javaslatának Magyarország klíma- és energiapolitikai céljaira és eszközeire gyakorolt potenciális hatásait vizsgálta meg. Az anyag igyekszik azt a hiányt pótolni, hogy a Bizottság hatásvizsgálata csak uniós szinten készült, nem adja meg a tagállami szintű hatásokat.