Hogyan hangolható össze az iparpolitika a klímasemlegességi céllal? Milyen ÜHG kibocsátásokkal jár a jelenlegi újraiparosítási hullám, és hogyan lehetne ezt jobban csinálni?
A klímapolitika célok végrehajtása nemhogy nem árt az ipari versenyképességnek, épp ellenkezőleg, növeli az energiaszuverenitást, munkahelyeket teremt, és növeli a válságokkal szembeni ellenállóképességet. A hazánkban elvégzett, kormányzati és nem kormányzati szereplők általi vizsgálatok is megerősítik a klímapolitikai célok végrehajtásának pozitív gazdasági hatásait.
Az ipar tipikusan 30-40 éves beruházási ciklusokban gondolkodik, azaz egy ma épülő új üzem várhatóan még állni fog Magyarország klímasemlegességi céljának teljesítési határidején, 2050-ben – már csak ezért sem mindegy, hogy azok mennyire fenntartható vagy továbbfejleszthető módon épülnek meg.
A 2025-2029-es években induló vagy bővülő ipari üzemek Magyarország ÜHG kibocsátásait becsléseink szerint 2,22 millió tCO2e-vel növelhetik 2030-ban, amennyiben a jelenlegi tervek szerint építik meg őket. Ez az ÜHG kibocsátás kb. 5%-a, vagyis a 2030-as klíma- és energiapolitikai célok elérésének szempontjából nagy jelentőséggel bír.
Az alábbi javaslatokat tesszük az új vagy bővített ipari üzemek fenntarthatóbbá tétele érdekében:
AZ ÚJ ÜZEMEK ELHELYEZÉSÉRE, KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK:
1. A jövőben megkezdett gyárépítéseket barnamezős területen kell végrehajtani, méghozzá lehetőleg olyan helyen, ahol eleve adott vagy egyszerűen kiépíthető a vasúti teherszállítás lehetősége.
2. Az újrahasznosítás, víz-visszaforgatás mértékét a technológiailag lehető legnagyobb mértékre kell emelni, és optimalizálni kell az anyaghasználatot.
3. Fontos, hogy a hazai gyárberuházások közül minél több alapuljon innovatív, fenntarthatósági áttörést jelentő gyártási és kibocsátás-csökkentési technológiákon. Ehhez állami támogatásra van szükség, amelyet költséghatékony módon a Carbon Contract for Difference típusú finanszírozással lehet megoldani.
4. Az új gyárat vagy bővítést a jövőben várható éghajlati viszonyoknak megfelelően kell megtervezni, hogy egy aszály, hőhullám vagy vihar ne akadályozza a termelést.
AZ ENERGIAELLÁTÁSRA VONATKOZÓ JAVASLAT:
5. Az új üzem vagy bővítmény áram- és hőellátását karbonmentes megoldásokkal kell biztosítani, legyen szó akár saját energiatermelésről, akár energiavásárlásról. Hacsak az adott iparág technológiai jellemzői nem teszik mindenképpen szükségessé, akkor új földgáz-csatlakozást ne legyen szabad kiépíteni. Az élelmiszeriparban keletkező, (minél kevesebb) élelmiszer-hulladékot biogáz- előállításra és az üzem energia-ellátására kelljen visszaforgatni.
AZ IGAZSÁGOS ÁTMENETRE, HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSRE VONATKOZÓ JAVASLAT:
6. Minden esetben alkalmazzanak hazai munkaerőt, akár az igazságos zöld átmenet jegyében a hanyatló ágazatok dolgozóinak átképzésével; valamint ahol vannak ilyenek, ott használjanak hazai nyersanyagokat és köztitermékeket.
AZ ELKERÜLHETELEN ÜHG KIBOCSÁTÁS ELNYELÉSÉRE ÉS ELLENTÉTELEZÉSRE VONATKOZÓ JAVASLATOK:
7. Elő kell írni az új vagy nagyfelújításon áteső, az EU ETS hatálya alá tartozó ipari létesítmények számára, hogy a tervezés során készítsék elő a létesítményeknek a beruházási cikluson belüli klímavédelmi továbbfejlesztési lehetőségeit (pl. hagyjanak szabadon területet széndioxid-leválasztó esetleges későbbi beépítésére). A kibocsátási engedélyük megszerzése vagy frissítése során dokumentumokkal
igazolják ennek megtörténtét vagy az elmaradásának indokát.
8. Széndioxid-elnyelést csak hiteles és megbízhatóan nyomon követhető, tartós megkötést eredményező módon alkalmazzanak, a többi kibocsátás-csökkentési opció kimerítése után.
A teljes javaslatcsomag elérhető alább:
GPC-2025-Ujraiparositas-es-zold-atmenet
