Manapság egyre több fórumon hallani a fenntartható vagy zöld finanszírozás fontosságáról, illetve folyamatosan növekvő szerepéről. Annak érdekében, hogy megértsük mit is értünk fenntartható finanszírozás alatt és miért ilyen fontos ez a terület, egy többrészes cikksorozatban fogjuk bemutatni a témát, elsőként annak kialakulásával kezdve.
A fenntartható finanszírozás alapjainak leginkább a különféle egyházi vagy vallásos megfontolásból kiinduló etikus finanszírozást tekinthetjük. A 18. században a metodisták már elkerülték, hogy olyan tevékenységeket finanszírozzanak, amelyeknek magas társadalmi költségeik voltak, mint az alkohol vagy a szerencsejáték[i]. De hogy ne csak nyugati példákat hozzunk, gondolhatunk a saría-kompatibilis etikus pénzügyekre is.
Ezt követően a huszadik második feléig, az 1960-as, 1970-es évekig kell várnunk, hogy a különféle társadalmi feszültségek ismét etikusabb pénzügyi eljárásokat követeljenek, ennek hatására indult el 1971-ben a Pax World Fund az Egyesült Államokban. A célja az volt, hogy olyan pénzügyi alap jöjjön létre, amely nem támogatja a Vietnámi Háborút[ii]. Ebből az időszakból a másik kiemelendő fejlemény a GM autógyár példája volt, mikor szavazás indult a közgyűlésben annak érdekében, hogy kivizsgálják a gyár szociális, munkajogi és környezetvédelmi eljárásait[iii].
Ez az időszak még a társadalmilag felelős befektetésekről (socially responsible investing – SRI) szólt, amely igyekezett elkerülni azokat a tevékenységeket, amelyek emberi és természeti erőforrásokat használtak volna ki[iv]. Az üzleti életben az elkövetkező években ez lett a legtöbbet alkalmazott fenntartható pénzügyi stratégia, azonban nagyon korlátozott volt. Az 1980-as években ahogy a társadalmi kérdések iránt érzékeny befektető réteg növekedett, úgy jelentek meg egyre inkább a különféle befektetési alapok mind az Egyesült Államokban, mind Európában. Az SRI kezdeményezéseket a különféle munkajogi mozgalmak is támogatták. Az 1990-es években ahogy több botrány robbant ki a rossz munkakörülmények miatt számos cég esetén, sok nyugati szakszervezet is arra kötelezte nyugdíjalapjaikat, hogy vonják ki pénzügyi forrásaikat az ilyen cégekből.
1990-ben alakították meg a világ első indexét, amely a társadalmilag érzékeny befektetési alapok teljesítményét értékelte, a Domini Social Index-et[v]. Ezt követte 9 évvel később a Dow Jones fenntarthatósági indexe, majd az FTSE4Good index az Egyesült Királyságban 2001-ben. Ez lehetővé tette, hogy a befektetők közvetlenül ezekbe az indexekbe fektessenek be és ne kelljen a különböző cégek értékelésének költséges folyamatával terhelni a cégeket és ügyfeleiket.
Bár gondolhatnánk, hogy ezek a különféle etikus vagy társadalmilag felelős alapok már a környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkoztak, nagyon sokáig leginkább a szociális dimenzió dominált bennük. Az 1980-as évek nagy ipari balesetei, mint az 1986-os csernobili nukleáris baleset vagy az 1989-es Exxon Valdez olajkatasztrófa növelte meg a társadalmi igényt, hogy a cégek környezetvédelmi teljesítményét is vegyék figyelembe a befektetők.
Ezzel el is értünk a következő nagy fejezethez a fenntartható finanszírozás történetében, amikor már a környezeti, társadalmi és irányítási kérdések együtt jelennek meg az ESG (Environment, Social and Governance) pénzügyi termékek esetén. A fenntartható finanszírozásról szóló következő írásunkban az ESG témáját fogjuk részletesebben körbejárni.
[i] http://www.the-ethical-partnership.co.uk/HistoryofEthicalInvestment.htm
[ii] https://www.sriservices.co.uk/about-sri/introducing-green-and-ethical-investment-styles/stewardship-fund
[iii] https://www.nytimes.com/1970/02/08/archives/nader-to-press-for-gm-reform-opens-a-campaign-to-make-company.html
[iv] https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2886088
