Milyen fontosabb peres eljárások indultak a közelmúltban, milyen ítéletek születtek és e döntések vajon befolyásolhatják-e a jövőbeni klímavédelmi állami törekvéseket? Jelen cikk célja, hogy röviden felvázolja, milyen fontosabb eljárások indultak a közelmúltban, milyen ítéletek születtek és e döntések vajon befolyásolhatják-e a jövőbeni klímavédelmi állami törekvéseket. Dr. Konstantin Kata, környezetvédelmi és megújuló energia jogász írása a Green Policy Center részére.

---

„A klímaváltozás itt és most történik”. Egy egyszerű mondat, amiben minden benne van. Hiszen ami tegnap még sci-fi számba ment, ma már (sajnos) valóság: 100-130 km/h-val süvítő szél, lassan megszokottá váló, akár dió nagyságú jégverés, földrengés és elolthatatlannak tűnő erdőtüzek.  Hogy a környezetvédelmi kihívások sokasodnak, hogy hamarosan már nem csak lehetőség, hanem kötelezettség lesz alkalmazkodni az új környezeti körülményekhez, az nem kérdés. Inkább az, hogy azok mennyire drasztikusan változnak meg és ez ellen tehetünk-e, teszünk-e és ha igen, mit. A fenti szalagcímek mellett szerencsére egyre többször kavarja fel a sajtó borús tengerét a hír, hogy fiatalok és/vagy civil szervezetek kormányokkal és államokkal szemben emelik fel a hangjukat, mert véleményük szerint azok nem elég aktívak az éghajlatvédelem terén.

Bátraké a szerencse: fiatalok reflektorfényben

A világ 2018-ban kapta fel a fejét arra a hírre, hogy egy tizenéves északi lány – akit később Greta Thunbergként ismerhettünk meg – addig példátlan módon állt ki az éghajlat-védelem mellett: minden pénteken sztrájkba kezdett a svéd parlament előtt, hogy felhívja a problémára nem csak a törvényalkotók, hanem a közösség figyelmét is. Azt, hogy a pillangóeffektus ebben az esetben is működött, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a zöld aktivista alig egy évvel később már a 2019-es ENSZ Klímacsúcson[1], majd 2020 elején a davosi Világgazdasági Fórumon is felszólalhatott[2]. Itt kifejthette nézeteit az éghajlatváltozásról és figyelmeztetett minden résztvevőt, hogy a jövőbeni nettó zéró karbonkibocsátási cél[3] semmilyen jelentőséggel nem bír, ha nem teszünk érte már a jelenben.     

Azóta – nem kis részben a koronavírus járványnak köszönhetően – áthelyeződtek a hangsúlyok az egyes egyéni és közösségi célok fontosságát illetően, és nem ritkán családi tragédiák révén vált kézzelfoghatóvá a tény: változnunk és változtatnunk kell: az életmódunkon, a szokásainkon, a fogyasztáshoz, a fogyasztói társadalomhoz való hozzáállásunkon. Bár az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO szerint egyelőre nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy közvetlen kapcsolat lenne az éghajlatváltozás és a COVID megjelenése és terjedése között, felhívja a figyelmet arra, hogy „a természeti környezetre nehezedő növekvő emberi nyomás a betegségek megjelenését is elősegítheti[4]”.

E terhet érezve, 2020. szeptember 3-án újabb történelmi mérföldkőhöz értünk az éghajlat-változás elleni harcban, amikor 6 portugál fiatal úgy döntött, hogy pert indít 33 ország (az Európai Unió valamennyi tagországa, valamint az Egyesült Királyság, Svájc, Norvégia, Oroszország, Törökország és Ukrajna) ellen az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt[5]. Indítványukban arra hivatkoztak, hogy ezen államok nem vagy nem megfelelő mértékben tesznek eleget a nemzeti kibocsátás-csökkentési kötelezettségüknek és nem vállalják a felelősséget a tengerentúli kibocsátásokhoz való hozzájárulásukért – gondolva itt például az exportált fosszilis tüzelőanyagokra, ezek nemzeti határokon túl történő kitermelésére vagy e tevékenyégek és beruházások támogatására. A kérelmezők azzal érveltek, hogy az egyre éleződő klímavészhelyzet közvetlenül érinti az élethez való jogukat (Emberi Jogok Európai Egyezménye[6] 2. cikk), valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot (EJEE 8.cikk), hiszen többük közvetlen közelről is megtapasztalhatta a 2017-es, hatalmas anyagi kárt okozó portugál erdőtüzek hatásait, valamint a lassan mindennapossá váló hőhullámokat és melegrekordokat.

Az ifjak ügyét a Global Legal Action Network (GLAN) karolta fel, a szakmai segítségnyújtás mellett mintegy 72.000 fontnyi támogatással segítette őket, melyet közösségi adományokból gyűjtött össze a jogi költségek fedezésére. Bár az EJEB főszabály szerint csak akkor fogad be egy indítványt, ha a kérelmező korábban már minden nemzeti jogorvoslati lehetőséget kimerített (EJEE 35. cikk), e szabállyal szemben a fiatalok sikerrel hivatkoztak arra, hogy számukra aránytalanul terhes lenne mind a 33 országban egyenként jogvédelmet keresni, valamint az éghajlatváltozás ügye nem tűr halasztást. A Bíróság 2020 októberében elfogadta ezt az érvelést, így a kérelem befogadhatóvá vált, és megindult az érdemi vizsgálati szakasz. Ugyancsak sikerként könyvelhető el, hogy az EJEB, felismerve az ügy nemzetközi jelentőségét és elfogadva a tényt, hogy nincs idő tétlenkedni, gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet.

Hogy hol tartunk most? A GLAN tájékoztatása szerint az alperes államoknak július 5-ig volt idejük megküldeni az alperesi védekezéseket a felperesek jogi képviselőinek, melyre azoknak érdemben reagálniuk kell majd. Bár az ügy lezárása még várhatóan messze van, kecsegtető, hogy – a nemzetközi ítélkezés menetéhez képest – gyorsan követik egymást az események.  

Egy fecske is csinálhat nyarat?

Az éghajlatvédelmi törekvések esetében a fentihez hasonló trend figyelhető meg a 2019-2020-as évektől kezdődően, pl. ebben az időszakban a Holland Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta egy alacsonyabb szintű bíróság döntését[7] – melyben az a holland kormányt a kibocsátás-csökkentési célok teljesítésére kötelezte. E döntést követően lavinaszerűen indultak meg a hasonló perek Belgiumban[8], Németországban[9] és többek között Spanyolországban[10], melyek közül a két előbbi ügy már lezárásra került.

Belgium esetében a Klimaatzaak nevű szervezet – felbátorodva a holland döntésen – kezdeményezte a szövetségi kormány és mindhárom belga régió felelősségre vonását, melyet sikerre is vitt az elsőfokú bíróság előtt. E fórum történelminek tartott ítéletében[11] megállapította, hogy a hatóságok hanyagul jártak el az éghajlatváltozás elleni startégiájuk kialakításában, habár „teljes mértékben tisztában voltak azzal, hogy a klímaváltozás súlyosabbá válása milyen kockázatot jelent az ország lakosságára nézve[12]”. Az eset különlegessége, hogy a perbe mintegy 65.575 (!) polgár csatlakozott a felperesi oldalon, ami már önmagában mutatja, hogy nem egyedi, eseti problémáról van szó, hanem egy olyan kihívásról, melynek megoldásáért akár egy városnyi ember is hajlandó együttesen fellépni. Üröm az örömben, hogy – a felperesi kérelemben foglaltak ellenére – a bíróság konkrét üveghatású-gáz csökkentési célokat nem írt elő az alpereseknek, tekintettel arra, hogy azzal megítélése szerint megsértette volna a hatalmi ágak elválasztásának elvét, hiszen nem járhat el a törvényhozó hatalom helyett és nevében, csupán rámutathat arra, amennyiben az mulasztott.

A fenti esethez hasonlóan Németországban több német fiatal indított keresetet[13] tavaly a német Alkotmánybíróság előtt, arra építve az érvelésüket, hogy a nemzeti éghajlatvédelmi törvény („Klimaschutzgesetz”) által meghatározott, 55%-os[14] üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentési cél nem elég ambiciózus, és ezért sérti az alaptörvényben deklarált élethez való jogukat (Alaptörvény 2. cikk), valamint a szövetségi kormány ugyancsak az alaptörvényben deklarált természetvédelmi kötelezettségét is (Alaptörvény 20a cikk). Az ügy lezárásaként a mindössze 3 hónappal később meghozott ítéletben[15] a bírák helyt adtak a felperesi kérelemben foglaltaknak. A kérdéses törvény több elemét alkotmányellenesnek találták és megsemmisítették, valamint több olyan alapelvet is rögzítettek, amely iránymutatásként szolgálhat a jövőbeni, hasonló perek tekintetében. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy az éghajlatvédelem ezentúl deklaráltan is a természetvédelem szerves részét képezi, ezáltal alkotmányos védelemben részesül. Emellett megállapításra került az is, hogy a jelenben is aktívan kell törekedni a klímasemlegességre, valamint a kibocsátáscsökkentési kötelezettség oroszlánrésze nem „tolható át” az elkövetkezendő generációkra.

Konklúzió

Bár a fenti törekvések üdvözlendőek, számos, máig nem tisztázott jogi és politikai kérdést is felvethetnek, melyekre egyelőre nincs vagy nincs teljeskörű válasz. Kérdéses lehet, hogy egy ténylegesen még meg nem történt, de valószínűsített esemény/kár (az ember-indukálta az éghajlat-változás miatt potenciálisan élhetetlenné váló jövő) okán mennyiben lehet, kell vagy szabad korlátozni a mai társadalmi, szociális és gazdasági viszonyokat. El lehet vagy kell-e határolni, hogy mennyiben antropogén és mennyiben „természetes” velejárója az éghajlat-változás a természeti változásoknak, vagy csak elveszi a fókuszt a tényleges teendőkről. Van-e eszköze és/vagy lehetősége egy bíróságnak azon kívül, hogy megállapítja, hogy az éghajlatvédelem a természetvédelem részét képezi, vagy már ez is burkolt jogalkotásnak tekinthető-e, és csak fel kellett volna hívnia a jogalkotót, hogy pontosítsa a törvény szövegét a megváltozott tudományos eredményeknek megfelelően. Ugyanez áll a hatályos nemzetközi egyezményekből levezethető éghajlat-védelmi kötelezettségek nem teljesítésére is? Valóban mindig „felülről” – a jogalkotótól – kell-e várni a gyakran megkésett iránymutatást?

Ezek és a hasonló kérdések, habár fontosak, olyan gondolat és dilemma-spirálba sodorhatják az olvasót, ami miatt ismét elveszítheti a fókuszt: most kell lépnünk és cselekednünk a környezet- és éghajlat védelme érdekében. Minden törvényes eszközzel kiállni egy élhetőbb jövőért mindig helyes és üdvözlendő, emellett talán még jobb, ezzel párhuzamosan, a mindennapokban is tenni érte, melyek hatása talán csekélynek tűnik, de összességében rendkívüli jelentőséggel bír, legyen szó víztakarékosságról, no-waste életmódról, vagy csak arról, hogy minden nap egyetlen darab szemetet felszedünk az utcáról. A grammra kimért kárfelelősség nem célravezető, mivel mindig újabb vitákat generál a „ki miért hibás” kérdéskörben ahelyett, hogy összekovácsolná azokat a fórumokat, melyek együttesen valóban jelentős változásokat hozhatnának.

A cikk elején már említett pillangóhatás szerint, leegyszerűsítve, ha egy rendszer egyik bementi elemén akár csak nagyon apró mértékben, de változtatunk, az teljesen más eredményre vezet a folyamat végén. Mint láthattuk, a 21. század eleje is az apró vagy aprónak tűnő változtatások terepe az éghajlatvédelem terén, hiszen a társadalom azon csoportja kezdte el hallatni a hangját, mely a legjobban lesz érintett 10-20-30 év múlva a kérdésben. Fiatalság, tudatosság, bátorság. Reméljük, ezek azok a szárnycsapások, melyek radikálisán más – és jobb – jövő felé vezetik majd az emberiség útját, nem feledve, hogy mindannyiunk egyéni felelőssége is a mindennapi életben olyan döntések meghozatala, melyek, ha nem is javítják, de legalább nem súlyosbítják a helyzetet.   

---

---

[1] https://www.npr.org/2019/09/23/763452863/transcript-greta-thunbergs-speech-at-the-u-n-climate-action-summit?t=1624706626478

[2] https://www.weforum.org/agenda/2020/01/greta-speech-our-house-is-still-on-fire-davos-2020/

[3] https://ec.europa.eu/clima/policies/strategies/2050_en

[4] https://www.who.int/news-room/q-a-detail/coronavirus-disease-covid-19-climate-change

[5]   https://www.humanrightspulse.com/mastercontentblog/six-portugese-children-and-young-adults-sue-33-countries-over-climate-change  

[6] https://www.echr.coe.int/documents/convention_hun.pdf

[7]  http://climatecasechart.com/climate-change-litigation/non-us-case/urgenda-foundation-v-kingdom-of-the-netherlands/  

[8] https://www.france24.com/en/europe/20210617-belgian-court-finds-government-negligent-on-climate-in-landmark-decision

[9] https://www.climatechangenews.com/2021/04/30/top-court-rules-german-climate-law-falls-short-historic-victory-youth/

[10] http://climatecasechart.com/climate-change-litigation/non-us-case/greenpeace-v-spain/

[11]  https://prismic-io.s3.amazonaws.com/affaireclimat/3a080687-f909-4c58-98d1-b1856f224c6c_%5BENG%5D+2021+Belgian+Climat+Case+Verdict+MACHINE+TRANSLATION+%28OCR%29.docx

[12] lásd az ítélet 2.3.1 pontja

[13] http://climatecasechart.com/climate-change-litigation/non-us-case/neubauer-et-al-v-germany/

[14] Megj: Az 1990-es bázisévhez képest 2030-ig elérendő cél

[15] http://climatecasechart.com/climate-change-litigation/wp-content/uploads/sites/16/non-us-case-documents/2021/20210429_11817_judgment.pdf