Az Európai Unió tagállamainak energiaminiszterei egy többpontos intézkedéscsomagot fogadtak el az energiaár-válság tüneteinek kezelésére. Ebben maximalizálták az energiacégek profitját, újraosztva az extra bevételeket és kötelező fogyasztás-csökkentés előírva a tagállamoknak. A Green Policy Center álláspontja szerint bár a lépések előremutatók, a közös energiapiac kihívásait csak rövidtávon kezelik. Gyorselemzés az energiaminiszterek szeptember 30-ai rendkívüli tanácsülésének eredményeiről.
Ahogy arról már korábban mi is írtunk, az európai tagállamok energiaminiszterei rendkivüli ülések és egyeztetések sorozatában igyekeznek választ adni az elszabadult energiaárak problémáira. A szeptember 9-ei rendkívüli ülésükön több opciót is bemutatott az Európai Bizottság és az Európai Tanács soros elnökségét ellátó Csehország is, úgy, mint az ársapka bevezetése az orosz földgázra, a csúcsidei energiafelhasználás csökkentésére vonatkozó célok meghatározása a keresleti görbe ellaposítására és az árak csökkentésére vagy az olcsó energiaforrások által termelt többletbevételek átcsatornázása a tagállamok részére. Azon az ülésen, bár nem sikerült megoldást találnia a tagállamoknak, de felkérték az Európai Bizottságot egy javaslatcsomag elkészítésére. Ezt a csomagot szeptember 14-én mutatta be a Bizottság, ennek egyik legfontosabb eleme az összes elektromos energiafogyasztás nem kötelező 10%-os csökkentése és a pillanatnyi áramfogyasztás 5%-os csökkentése a csúcsidők legalább 10%-ában. A javaslatcsomaggal kapcsolatos egyeztetések keretében egyes tagállamok a gázársapka bevezetését szorgalmazták, míg mások felmentést kértek az energiaár-sapka alól.
A magyar kormány a gázársapka bevezetése ellen foglalt állást; az energiapolitikáért felelős államtitkár megerősítette, hogy ennek bevezetését nem támogatják, Orbán Viktor pedig a két hónapos kihagyás után visszatérő péntek reggeli rádióinterjújában is hosszasan illette kritikákkal a jelenlegi uniós energiapolitikát.
Az európai unió tagállamainak energiaminiszterei szeptember 30-án ismét egy rendkívüli ülés keretében vitatták meg a Bizottság javaslatcsomagját. Az eredményeket és azok értékelését alább mutatjuk be részletesen.
1) Elektromos energiaigény csökkentése
Az elfogadott csomag egyik leginkább üdvözlendő lépése az elektromos energiafogyasztás nem kötelező, általános 10%-os csökkentése és a fogyasztás 5%-os csökkentése a csúcsidők legalább 10%-ában. A tagállamok feladata lesz azonosítani a szóban forgó csúcsidőket, miközben szabad kezet kapnak abban, hogy milyen eszközökkel érik el a fogyasztás csökkentését a 2022. december 1. és 2023. március 31. közötti időszakban. A csúcsidők jellemzően hétköznapokra, a reggeli készülődés idejére, illetve az esti órákra jellemző, amikor a többség hazaér munkából és bekapcsolja az otthoni háztartási eszközeit, megnövelve az országos áramigényt. A csúcsidei áramfogyasztás csökkentése azért fontos, mert ezeket az igényeket csak a termelésüket leginkább rugalmasan változtató források, azaz a gázerőművek tudják csak kielégíteni, amiknek a termelési költsége most extrémen magas, így felhúzzák az áram árát is.
Az intézkedés azért pozitív lépés, mert a kormányok általában úgy próbálnak kibocsátást csökkenteni az energiaszektorban, hogy átalakítják az energiamixüket, vagyis tisztább módon igyekeznek előállítani a korábbi vagy még nagyobb mennyiségű energiát, míg a fogyasztás csökkentésére irányuló lépéseket ritkábban veszik számításba. A javaslat átültetésével a tél folyamán uniós szinten akár1,2 milliárd köbméter gáz felhasználását lehetne elkerülni. Ez a potenciális megtakarítás majdnem megegyezik a 2021-es magyarországi gázkitermelés mértékével. Az energiahatékonyság növelése és a fogyasztás csökkentése így nem csak az európai pénztárcákra, de a klímaváltozás elleni fellépés tekintetében is jótékony hatással lehet, valamint csökkenti Európa kitettségét a külföldi fosszilis energiaimportnak.
2) Bevételi plafon bevezetése
Az elektromos áram aktuális nagykereskedelmi ára minden pillanatban az éppen legdrágábban termelő, a pillanatnyi igény kielégítéséhez még szükséges termelő költségeihez, vagyis a csúcsidőszakokban jellemzőan a földgáz-erőművek értékesítési árához van kötve, amit leginkább a földgáz most jelentősen megnövekedett tőzsdei ára vezérel. Így az az előállítás módjától függetlenül ugyanannyi minden megtermelt egységnyi áramra. Ez lehetőséget adott arra, hogy az olcsóbban termelő energiacégek, akik az elektromos áramot megújulók vagy atomenergia segítségével állították elő, extra bevételre tegyenek szert. Az új lépés ezért 180 €/MWh mértékben határozza meg az előállított elektromos áram maximális árát 2023 május 30-ig. Az Európai Bizottság szerint ezen árszint mellett még nyereségesen tudnak működni az energiacégek, de nem akadályozza meg a megújuló energiaforrásokba történő befektetéseket. Ezen felül a tagállamok szabad kezet kaptak abban, hogy milyen eszközökkel szedik be és osztják újra az energiacégek által megtermelt extra bevételt a végfogyasztók támogatásának céljával, valamint egyéb flexibilitást is kaptak a konkrét nemzeti lépések meghatározása során.
A lépést a megújuló energiacégek kritikával fogadták; véleményük szerint mindenképpen lassítani fogja a megújuló energiaforrásokba történő befektetéseket. A lépés bár rövidtávon elkerülhetetlen volt, azonban nem ad megoldást az energiapiac egyik alapvető problémájára, az elektromos áram és földgáz árának összekötésére, így középtávon ennek szétválasztása mindenképpen megfontolandó lépés lenne. Bár ez a cseh elnökség korábbi javaslatai között szerepelt, több tagállam, köztünk hazánk ellenzése miatt is, nem került végül elfogadásra egyelőre.
A fogyasztók támogatása mindenképpen üdvözlendő lépés a magas energiaárak és infláció közepette, itt azonban aggodalomra adhat okot a tagállamok nagyfokú szabadsága a többletbevételek beszedése és újraosztása során. Megfontolandó lenne európai szintű minimum elvárások megfogalmazása ezen a téren, miközben a tagállamok továbbra is szabad kezet kaphatnának a lépések nemzeti sajátosságokhoz történő formálására.
3) Szolidaritási hozzájárulás bevezetése a fosszilis energiatermelők részéről
Hasonlóan magas bevételek tudtak produkálni a fosszilis energia területén tevékenykedő cégek, miközben a klímaváltozás felfutásához is erősen hozzájárultak, így mindenképpen üdvözlendő a szolidaritási hozzájárulás bevezetése a nyersolajjal, földgázzal és finomítással foglalkozó vállalatok bevételeire. Ezeket a 2022-es pénzügyi évtől kezdődően kell kivetni a 2018-as átlagos bevételek 20%-ot meghaladó részére. Az innen befolyó pénzeket a tagállamok a magas energiaáraknak kitett háztartások és cégek megsegítésére fordíthatják.
Habár fontos lenne közös európai minimum követelmények meghatározása, illetve a megújulókba és energiahatékonyságba történő befektetések kiemelt támogatása ezekből a bevételekből. Ezenfelül kiemelt szerepe lehetne ezeknek a forrásoknak a fosszilis szektorban dolgozók igazságos átállását támogató programok finanszírozásában is.
4) KKV-k támogatása
Végül a tagállamok felhatalmazás kaptak arra is, hogy átmeneti jelleggel fix energiaárakat határozzanak meg a kis- és középvállalkozások számára, támogatva őket az energiaár-válság miatt elszabadult energiaárak okozta kihívások közepette.
A csomag ezen eleme is üdvözlendő, egyúttal azonban csak reménykedhetünk benne, hogy a tagállamok minél hamarabb bevezetik a szükséges nemzeti lépéseket, megakadályozva, hogy még több vállalkozás menjen csődbe az eddig már bezártak mellett. Természetesen ennek a lépésnek is lehetnek piactorzító hatásai, azonban mivel csak átmeneti intézkedésről van szó és csak a KKV szektort érinti, ezért reményeink szerint inkább a vállalkozások fennmaradását segíti és nem versenyelőnyt jelent egyes szereplőknek.
Értékelés
Összességében elmondhatjuk, hogy előremutató lépéseket sikerült elfogadniuk az európai uniós energiaminisztereknek, bár a legnagyobb vihart kiváltó ársapka az orosz földgázra kimaradt a végső lépések közül több tagállam, köztünk hazánk ellenállása miatt. Az októberben formálisan is elfogadásra kerülő csomag klímapolitikai szempontból is pozitív lépéseket tartalmaz, ide tartozik az energiafogyasztás csökkentés és energiahatékonyság növelése; valamint a fogyasztók támogatása szempontja is megjelenik.
Azonban megjegyzendő, hogy mivel a csomag gyors megoldásokat igyekezett találni az energiaár-válságra, nem látott neki az európai energiapiac néhány alapvető kihívásának kezelésére. Aggodalomra adhat okot az is, hogy a tagállamok nagyfokú szabadsága az alkalmazott eszközök terén torzíthatja a piaci viszonyokat a közös európai energiapiacon, azonban mivel az intézkedések csak jövő tavaszig élnek, ezek hatása átmeneti jellegű. Problémás az is, hogy a szeptember 30-án elfogadott energiapiaci csomag a legnagyobb „elefántokat a szobában”, vagyis a földgáz és elektromos áram összekötésének megszüntetését, illetve az orosz gázimportot nem zargatta, pedig idővel szükséges lehet ezeket a kérdéseket is rendezni.
