Fontos alapvetés, hogy nem elég csak minél több gyermek megszületését politikai céllá tenni, azzal is ugyanennyire kellene törődni, hogy milyen életfeltételeket biztosítunk az utánunk következő nemzedékek számára. A világban ma zajló környezeti folyamatok viszont nem abba az irányba mutatnak, hogy „jó dolog” lenne mostanában megszületni. Az Európai Unióban egy közelmúltban indult kezdeményezés azt szeretné elérni, ha jogilag kötelező módon vegyék figyelembe a döntések jövő nemzedékekre gyakorolt hatásait. A területnek önálló biztosa is lesz az új Bizottságban. De hogy ki-mit ért a generációk közötti igazságosságon és hogyan jut érvényre ez a szempont a jogalkotásban az még nem teljesen világos.
Nemrég ért véget az ENSZ legutóbbi éves klímakonferenciája Bakuban, ahová a fejlődő országok új pénzügyi források, míg a fejlett országok megerősített kibocsátás-csökkentési lépések biztosítása érdekében érkeztek, azonban az öböl-menti országokat kivéve végül mindannyian csalódva kellett, hogy távozzanak. Mi is történt Azerbajdzsánban és mik a jövőre vonatkozó jelentőségei a konferenciának?
Jövő héten kezdődik a soron következő ENSZ klímakonferencia Bakuban, ahova az EU delegációja a magyar soros elnökség vezetésével érkezik meg. Az idei konferenciának a delegációk kiemelt elvárásokkal indulnak neki, mivel a klímaváltozás elleni fellépés pénzügyi fedezetéről kell megállapodnia az országoknak. Milyen főbb ütközőpontokra és eredményekre számíthatunk a következő két hétben?