A globális Párizsi Klíma Megállapodás elfogadását, valamint a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülés során egyre több pénzintézet jelent be környezeti célokat és mutat be zöld, vagy legalábbis annak titulált termékeket, szolgáltatásokat. Azonban nem minden arany – ebben az esetben zöld – ami fénylik. Ezért annak jártunk utána, hogy mik a piaci trendek ezügyben és mire figyeljünk, hogy elkerüljük a zöldrefestést?
A pénzügyi szektor rendszeresen közzétesz jelentéseket a különféle fenntarthatósági céljainak állásáról. Ez nemcsak törvényileg előírt kötelezettség az Európai Unióban, de a közvélemény egyre nagyobb része is elvárja ezt a transzparenciát. Ahogy az előző cikksorozatunkban is bemutattuk, hazánkban is egyre több pénzintézet tűz ki környezeti célokat és jelenti be a fenntarthatósági stratégiáját. Ezek hazánkban az épületszektor zöldítésétől a közlekedési fenntarthatóbbá tételéig terjednek, de gyakran új, zöld termékek és szolgáltatások bevezetését is magukba foglalják. A hazai zöld pénzügyi szolgáltatások körének bővítését a Magyar Nemzeti Bank is támogatja a Zöld Programjának 2019-es bevezetése óta. Ilyen lépés például a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program elindítása, amelynek keretében a Jegybank kedvezményeket biztosít olyan hitelek esetében, amelyek valamilyen energiatakarékossági épületenergetikai beruházást tesz lehetővé.
Azonban a fogyasztóknak gyakran hiányoznak a megbízható információk arról, hogy egy termék mennyire fenntartható, és gyakran olyan megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal is találkoznak, mint a zöldrefestés. A zöldrefestés sajnos a pénzügyeinket sem kerüli el. A leggyakoribb példák a banki zöldrefestésre a bankok jelenlegi portfóliójának fenntarthatóságára vonatkozó állítások, a befektetések valós környezeti hatására vonatkozó állítások, vagy a jövőbeni befektetések zöld részarányára vonatkozó vállalások.
Legutóbb például a legnagyobb német bank, a Deutsche Bank került kellemetlen helyzetbe, miután júniusban házkutatást tartottak a pénzintézetnél a 2004-ben vásárolt lányvállalata, a DWS zöldrefestési ügyében. Az Európai Központi Bank nyomozását követően kiderült, hogy a DWS állításai ellenére a különféle fenntarthatósági kritériumokat nem vették figyelembe a pénzintézet befektetései során, ezzel félrevezették az ügyfeleiket, befektetőiket.
Ez azonban nem egy elszigetelt probléma. Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta mintegy 500 európai hitelintézet nyilatkozatait és összevetette a befektetéseikkel. Az eredmény szerint a bankok, amelyek a leginkább hangoztatják környezetvédelmi elkötelezettségüket, elsősorban olyan vállalatoknak nyújtanak hitelt, amelyek nincsenek összhangban a Párizsi Klímamegállapodás céljaival. Ezzel egybecseng az Európai Bankfelügyelet júniusi jelentése, miszerint 2012 óta az Európai Unióban is folyamatosan nőnek a zöldrefestéssel kapcsolatos eljárások, ahogy az alábbi ábra is mutatja.
ESG-vel kapcsolatos félrevezető kommunikáció kapcsán indult eljárások száma régiónként
A zöldrefestés minimalizálása érdekében szükség van világos módszerekre a pénzintézetek számára, hogy annak alapján igazolhassák termékeik vagy befektetéseik környezeti hatásait, illetve előnyeit. A fogyasztók számára megbízható, összehasonlítható és ellenőrizhető környezeti információk biztosítása érdekében az Európai Unió már dolgozik különféle megoldásokon. fontos nekünk, fogyasztókként is résen lennünk. Amennyiben tájékozódni szeretnénk a banki zöldrefestés elkerülése érdekében, adunk néhány támpontot alább.
1. Tekintsük át bankunk fenntarthatósági jelentéseit
Keressük meg a bank honlapján a fenntarthatósági jelentését (amennyiben van), és kritikus szemmel tekintsünk a termékekre, szolgáltatásokra, célokra. Az üzleti tevékenység központjában állnak-e a társadalmi és zöld kezdeményezések, vagy csak a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás (CSR) részeként kezelik őket? Valójában sok vállalat ma fenntarthatóságot csupán valami szép dolognak tartja, amit felmutathatnak, de valójában nem eleget tesznek érte.
2. Ellenőrizzük, hogy bankunk finanszíroz-e a fosszilis energiahordozókat
Egy jelentés szerint a világ legnagyobb bankjai közel 1,35 trillió dollár értékű fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos kockázatoknak van kitéve. Ezek az eszközök egyre nagyobb kockázatot jelentenek nem csak magukra a bankokra, hanem az egész pénzügyi rendszerre és a bolygónkra is. Ezek a kockázatok abban jelennek meg, hogy a fosszilis energiahordozókba történt befektetések értéke nagyon gyorsan csökkenhet, amennyiben sikerül a világ kormányainak megegyezni kivezetésükről, illetve amíg ez nem történik meg, tovább fűtik a globális klímaváltozást. Ha a fosszilis energiahordozókból történő forráskivonás nem jelenik meg egyértelműen a bankok saját jelentéseiben, érdemes független szervezetek jelentéseit figyelnünk.
3. Ellenőrizzük a külső tanúsítványokat vagy azok hiányát
Azok a bankok, amelyeknek valóban komoly törekvéseik vannak fenntarthatósági céljaik mögött, általában ezt független kezdeményezések részeként. Ilyenek például a különféle ENSZ kezdeményezésekben való részvétel is, mint például a UN Principles for Responsible Banking. Az ebben a kezdeményezésben résztvevő bankok listája itt érhető el.
4. Vizsgáljuk meg, hogy bankunk elkötelezte-e magát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett
A jelenleg zajló klímaválság kontextusában egyetlen bank sem hivatkozhat arra, hogy aktívan hozzájárul a probléma kezeléséhez, ha nincs egyértelmű elkötelezettsége és terve a kibocsátásai csökkentésére. Ha ez nem egyértelmű a bank saját információiban, akkor lehetőségünk van olyan szervezetek honlapjaihoz vagy jelentéseihez fordulni, mint a Partnership for Carbon Accounting Financials és a Science-Based Targets kezdeményezés, amelyek segítenek a pénzintézeteknek a kibocsátásaik mérésében és nyilvánosságra hozatalában, célokat kitűzni és hiteles tervet készíteni azok teljesítésére.
5. Ne dőljünk be a jóérzésünkre játszó kampányoknak
A bankok gyakran vezetnek be olyan új termékeket vagy szolgáltatások, amelyeknek a valós környezeti hasznát nehéz nyomon követni. Ilyenek, amikor a vásárlásaink után faültetést ígérnek, vagy például azt ígérik, hogy újrahasznosított anyagokból bocsátanak ki bankkártyákat. Bár ezek a lépések is fontosak lehetnek a klímaváltozás elleni fellépést illetően, ne elégedjünk meg csak ezekkel.
Egy kis utánajárással viszonylag alapos információkat kaphatunk az adott bankról, ha fontos számunkra, hogy hol tartjuk a pénzünket. Fogyasztókként komoly „lobbierőnk” van arra vonatkozóan, hogy a pénzünk segítse a klímaváltozás elleni fellépést, vagy csak tovább fűtse azt környezetszennyező befektetésekkel.
