Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal, miközben csak nemrég zárultak le a megemelt 2030-as uniós célhoz kapcsolódó jogalkotási eljárások? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia a tervezett 90%-os uniós szintű csökkentési célhoz, amelyet az Európai Bizottság javasol? Mennyiben jelentene mindez eltérést az eddigi kibocsátás-csökkentési pályához képest? Ezeknek a kérdéseknek jár utána a Green Policy Center szakmai műhely friss elemzése, amely az Európai Bizottság 2040-es uniós klímacélra vonatkozó javaslatának Magyarország klíma- és energiapolitikai céljaira és eszközeire gyakorolt potenciális hatásait vizsgálta meg. Az anyag igyekszik azt a hiányt pótolni, hogy a Bizottság hatásvizsgálata csak uniós szinten készült, nem adja meg a tagállami szintű hatásokat.
A 2040-es európai bizottsági klímacél-javaslat lehetséges hatásai a magyar klímapolitikára
A szakmai műhely álláspontja szerint a 2040-es klímacélról való döntés már most időszerű, annak érdekében, hogy mindenki számára világos legyen a már kitűzött, 2050-es klímasemlegességi célhoz vezető pálya minden eleme, hogy ezáltal kiszámíthatóbban tervezhessen. A másik érv, hogy az EU jó példával járjon elől az ENSZ égisze alatt zajló klímatárgyalásokon, inspirálva más nagy kibocsátókat is. Az ENSZ klímatárgyalásain ugyanis az egyes országoknak a jövő évben kell bemutatniuk a 2030-at követő időszakra vonatkozó éghajlatvédelmi vállalásaikat.
A Bizottság 2040-es célérték-javaslata 1990-hez képest 2040-ig az EU egészére 90%-os ÜHG kibocsátás-csökkentést tűzne ki. Összességében, csak kevéssel kellene többet tenni annál a gyors ütemnél, mint amivel az EU a 2020-as évek második felében haladni tervez. Az új cél elfogadása esetén a 2030-as években már a nehezen csökkenthető kibocsátási kategóriákkal (pl. ipari folyamat-emissziók, a mezőgazdaság egyes elemei) is érdemben kellene foglalkozni. Ez persze előbb-utóbb mindenképp elkerülhetetlen lenne.
Az új pályával az EU és Magyarország is elérheti a 2050-es klímasemlegességet, méghozzá 2040-ig a lineárisnál gyorsabb pályán haladva.
A 2031-2040-es időszakra vonatkozó feladat pontos nagysága attól is függ, hogy a Kormány a Nemzeti Energia- és Klímaterv frissítésének véglegesítése során elfogadja-e az Európai Bizottság által 2030-ig ajánlott pályát (ezt a Green Policy Center korábban szintén elemezte). Ennél alacsonyabb ambíciószint esetén 2030-at követően még többet kellene teljesíteni.
A Green Policy Center tanulmánya megállapította, hogy Magyarország tagállamként is képes lehet elérni akár a nettó 90%-os ÜHG csökkentést 2040-ig 1990-hez képest, de az mind a fogyasztási szokások megváltozása, mind a technológia-változás oldaláról jelentős változásokat feltételez. Ezek a folyamatok Magyarország számára is nagy lépést jelentenének az egészségesebb élet és környezet, illetve a hazánk törvényben kitűzött 2050-es nemzeti klímacélja felé, miközben gazdaságilag is előnyösnek tűnik. Ugyanakkor a klímasemlegességi cél biztos és igazságos elérése érdekében az uniós szintű 90%-os cél támogatása javasolt az erről szóló tárgyalások során, az Európai Klímaügyi Tudományos Tanácsadó Testület javaslatával összhangban.
A legfontosabb újdonságok, túlmenően az energiahatékonysági és megújuló energia beruházásokon, az e-tüzelőanyagok megjelenése, még több hidrogén, még magasabb széndioxid-leválasztás és tárolás vagy felhasználás (CCUS) és új ipari technológiák alkalmazása, illetve további fogyasztói szokás-változások elérése.
Ugyanakkor, a Green Policy Center zöldpolitikai műhely megjegyzi, hogy a Bizottság 2040-es célról szóló közleménye nem tartalmaz új szakpolitikákra vonatkozó javaslatokat, így egyelőre nem tudni, hogy a végrehajtása milyen módon történne. Ennek meghatározása az európai parlamenti választásokat követően, rövidesen megalakuló új Európai Bizottság és a következő évek jogalkotási munkájának lesz majd a feladata. Mindenesetre ezek a hiányzó adatok behatárolták azt, hogy a jelen vizsgálat mennyire lehet részletes.
Továbbá, fontos, hogy javasolt uniós szintű célérték nem jelenti azt, hogy minden tagállamnak kötelezően el kellene érnie a 90%-os csökkentést, hanem annak összességében, az EU egészére kellene kijönnie. A tagállamok, tekintetbe véve az uniós szintű célt és szakpolitikai előírásokat, maguk tesznek vállalásokat a saját klímacéljaikra. A Green Policy Center tehát ajánlja egy Magyarországra vonatkozó 2040-es klímacél meghatározását is (a korábbi javaslatuk szerint ez legalább nettó 85% lehetne 1990-hoz képest). Ezt a magyar célt hazánk klímatörvényében is rögzíteni kellene.
A 2040-es klímacélról szóló döntés meghozatalában a magyar EU elnökségnek is komoly szerepe lehet, amint erre a Green Policy Center is rámutatott az elnökség klímapolitikai kihívásairól készült gyorselemzésében.
Az Európai Bizottság 2040-es uniós klímacél-javaslatának a magyar klímaátmenetre gyakorolt hatása című tanulmány teljes szövege itt érhető el.
GPC-2040-es-unios-klimacelrol-szolo-elemzesA tanulmány bemutatójáról készült videófelvétel alább tekinthető meg. A felvételen bemutatásra kerül Magyarország Harmadik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése is, amelyben a Green Policy Center összefoglalja, milyen eredményre vezettek a hazai klímavédelmi erőfeszítések 2022-ben. A szakmai műhelynek a 2040-es bizottsági javaslatra adott korábbi gyorsreakciója itt olvasható.
