Nemrég ért véget az ENSZ legutóbbi éves klímakonferenciája Bakuban, ahová a fejlődő országok új pénzügyi források, míg a fejlett országok megerősített kibocsátás-csökkentési lépések biztosítása érdekében érkeztek, azonban az öböl-menti országokat kivéve végül mindannyian csalódva kellett, hogy távozzanak. Mi is történt Azerbajdzsánban és mik a jövőre vonatkozó jelentőségei a konferenciának?

Jövő héten kezdődik a soron következő ENSZ klímakonferencia Bakuban, ahova az EU delegációja a magyar soros elnökség vezetésével érkezik meg. Az idei konferenciának a delegációk kiemelt elvárásokkal indulnak neki, mivel a klímaváltozás elleni fellépés pénzügyi fedezetéről kell megállapodnia az országoknak. Milyen főbb ütközőpontokra és eredményekre számíthatunk a következő két hétben?

Ursula von der Leyen bemutatta a következő 5 évre szóló kabinettjét, amelynek összetételével eltérően elégedettek az országok és az érintett szektorok. Írásunkban most zöld szemmel értékeljük az új Európai Bizottság lehetséges biztosait.

Ursula von der Leyen felhatalmazást kapott rá, hogy további egy cikluson keresztül vezesse az Európai Bizottságot, aminek keretében nemrégiben bemutatta a következő időszakra szóló iránymutatását, amit első olvasatra komolyan befolyásolt az európai ipari lobbi. Mit is takar azonban ez a program a klímapolitika területén, milyen kompromisszumokat köthet a környezetvédelem és az ipari versenyképesség között és hogyan érintheti ez a hazai klímapolitikát? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána alábbi elemzésünkben.

Július elejével veszi át Magyarország az Európai Unió soros elnöki tisztségét Belgiumtól, ezért megnézzük, milyen zöld prioritásokat határozott meg hazánk és milyen kihívásokra számíthat a közeledő elnökség során.

A nemrég zárult koppenhágai miniszteri csúcsra készülve az európai külügyminiszterek elfogadták az EU nemzetközi klímadiplomáciáját meghatározó zöld diplomáciáról szóló következtetéseit, amellyel az a célja, hogy előre vigye a tavalyi dubaji klímacsúcson elfogadott nemzetközi vállalásokat. Miért fontos a klímaváltozás elleni fellépésben a zöld diplomácia és elegendők lesznek-e az EU által azonosított intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Válaszúton az energia-, klíma- és agrárpolitika az Európai Unióban címmel szervezett eseményt a Green Policy Center szakmai műhely és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézete (ESK) március 21-én, az NKE Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában. A beszélgetés során az Európai Parlamenti választásokra készülve a főbb szakpolitikai kihívásokról, a gazdaság és társadalom zöld ambícióiról és a zöld átállás további lehetőségeiről egyeztettek a kormányzat, civil szféra és az ipar szakértői.

Az Európai Parlament január közepén zöld jelzést adott egy irányelvre, amely javítani fogja a termékek címkézését és betiltja a megtévesztő környezeti állítások használatát a jövőben. Mit is takar azonban ez az irányelv és mi a jelentősége?

Január elejével átadta Spanyolország az Európai Unió soros elnöki tisztségét Belgiumnak, így ideje számot vetnünk az előző elnökség néhány főbb eredményével, megnéznünk, milyen prioritásokat határozott meg Belgium és kitekintenünk az egyre közeledő magyar elnökség várható kihívásaira.

A héten ülnek össze ismét a világ kormányainak, civil szervezeteinek és cégeinek képviselői az ENSZ éves kéthetes klímakonferenciájára, hogy értékeljék az eddigi lépéseik eredményességét, megoldást találjanak a klímaváltozás okozta károk kezelésére és javaslatokat tegyenek az ambiciózusabb klímavédelmi lépésekre. Természetesen minden fontos szereplő megfogalmazta már javaslatait, mi pedig ez uniós és pápai álláspontokat vetjük össze a klímakonferencia várható kihívásaival.

Az európai és magyar sajtóban legutóbb a nemzeti parlamenti választások kapcsán olvashattunk többet Spanyolországról, azonban nem csak ez adhat okot érdeklődésre. Az ország július elsejével vette át az Európai Unió soros elnökségi tisztségét. Ez magyar szempontból amiatt is érdekes, mert ezzel megkezdődött a spanyol-belga-magyar 18 hónapos elnökségi trió első szemesztere. Mire számíthatunk zöldpolitikai szempontokból a magyar elnökségben 2024-ben kicsúcsosodó programban?

Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testület 2023. június 15-én közzétette tanulmányát az EU előkészítés alatt álló 2040-es klímacéljára vonatkozóan, amelyben a még megengedhető globális kibocsátásokból való méltányos EU részesedésre hivatkozva a vártnál jóval erőteljesebb emisszió-csökkentési célra tettek javaslatot. Az alábbiakban a Green Policy Center szakmai gyorselemzése mutatja be az ajánlás tartalmát és jelentőségét.

Majdnem egy éves tárgyalásokat követően a tagállamok környezet- és klímavédelemért felelős minisztereit tömörítő Tanácsa megállapodott az unió új klímavédelmi céljainak konkrét megvalósítását tartalmazó Fit for 55 csomag számos eleméről. Nagy eredmény ez a francia soros elnökségnek és nagy megkönnyebbülés az EU soros elnökségét pénteken átvevő Csehország számára. A magyar kormány azonban korábbi tárgyalási álláspontjához képest nem igazán lehet elégedett. A Green Policy Center gyorselemzése.

Az Európai Parlament június 8-i szavazásán támogatta az új benzin- és dízelmeghajtású személygépjárművek és kisteherautók forgalomba helyezésének 2035-ös megszüntetését, ugyanakkor a testület több kulcsfontosságú klímapolitikai jogszabály-módosítást leszavazott, így ezekről tovább folynak a tárgyalások – ilyen például az épületek és a közúti közlekedés kibocsátásaira terhelni tervezett új költség. A Green Policy Center szerint mindez nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság tavaly júliusi klíma-javaslatcsomagja egészében megbukott volna, azonban a képviselőknek másmilyen eszközökben kellene gondolkodniuk a klímaváltozás elleni fellépés széleskörű társadalmi támogatottsága érdekében. Cikkünkben magyar szempontból értékeljük a friss fejleményeket.