A Green Policy Center nyilvános megjelenései.
Jövő héten kezdődik a soron következő ENSZ klímakonferencia Bakuban, ahova az EU delegációja a magyar soros elnökség vezetésével érkezik meg. Az idei konferenciának a delegációk kiemelt elvárásokkal indulnak neki, mivel a klímaváltozás elleni fellépés pénzügyi fedezetéről kell megállapodnia az országoknak. Milyen főbb ütközőpontokra és eredményekre számíthatunk a következő két hétben?
A Kormány nemrég fogadta el az állami építési beruházások 2035. december 31. napjáig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióit, közte a közlekedés területén tervezett fejlesztések alapelveit. Ebben sokszor többet tervez költeni a többek között klíma szempontból is legkedvezőtlenebb egyéni közúti közlekedés fejlesztésére. Ezzel olyan „belakatolt” infrastruktúra jönne létre, amelynek mind a megépítése mind a használata jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást tart bent a rendszerben. Emellett olyan beruházások elől vonná el a közforrásokat, amelyek segíthetnének a 35 éve növekvő kibocsátású szektor kedvezőbb pályára állítását.
Az elmúlt hetekben több meglepő hír is bejárta a sajtót az épületek energetikai felújítására tárgyában. Egyesek ingyenesen vagy igen kedvező áron kínálnak padlásfödém-szigetelést, amely elég energiamegtakarítást hozhat ahhoz, hogy a ház az átlagfogyasztás alá kerüljön. Eközben elindult a várva várt Otthonfelújítási Program, de egyelőre a várakozásoknál lassabban gyűlnek a pályázatok. Mindez ismét ráirányította a figyelmet az épületszektor energia- és klímapolitikai jelentőségére és a megfelelően tervezett beavatkozások fontosságára. Az alábbiakban e híreket járjuk körül.
Ursula von der Leyen bemutatta a következő 5 évre szóló kabinettjét, amelynek összetételével eltérően elégedettek az országok és az érintett szektorok. Írásunkban most zöld szemmel értékeljük az új Európai Bizottság lehetséges biztosait.
A Kormány a múlt héten adott ki közleményt a magyar klímacélok legfontosabb mutatójának, a magyar üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásnak a tavalyi évre vonatkozó előzetes adatait. Ebben az Energiaügyi Minisztérium azt jelezte, hogy „Magyarország már tavaly elérte 2030-as klímapolitikai célját” azáltal, hogy az előzetes adatok szerint 1990-hez képest 2023-ra már 43%-kal csökkentek a bruttó ÜHG kibocsátások, egy év alatt 9,5%-os mérséklődés mellett. 2022 után tehát egy újabb erős csökkenéssel jellemezhető évről beszélhetünk. Annak érdekében, hogy a számok mögötti teljes kép látható legyen, a Green Policy Center az alábbi megjegyzéseket teszi a bejelentéshez.
Ursula von der Leyen felhatalmazást kapott rá, hogy további egy cikluson keresztül vezesse az Európai Bizottságot, aminek keretében nemrégiben bemutatta a következő időszakra szóló iránymutatását, amit első olvasatra komolyan befolyásolt az európai ipari lobbi. Mit is takar azonban ez a program a klímapolitika területén, milyen kompromisszumokat köthet a környezetvédelem és az ipari versenyképesség között és hogyan érintheti ez a hazai klímapolitikát? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána alábbi elemzésünkben.
Július elejével veszi át Magyarország az Európai Unió soros elnöki tisztségét Belgiumtól, ezért megnézzük, milyen zöld prioritásokat határozott meg hazánk és milyen kihívásokra számíthat a közeledő elnökség során.
A Green Policy Center az elmúlt időszakban több helyi klíma-együttműködést igyekezett szakmailag támogatni, ezzel is hozzájárulva Magyarország 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez. Az alábbiakban összefoglaljuk az ennek során szerzett legfontosabb tapasztalatokat, különösen arra nézve, hogy milyen elemek segíthetnek egy sikeres helyi klíma-partnerség beindításához és konkrét gyakorlati projektek megvalósításához a hazai viszonyok között, illetve, hogy mik azok a tényezők, amelyek hátráltatnak egy ilyen vállalkozást.
Lezajlott az ENSZ időközi konferenciája, amely általában a külvilág számára eseménytelen, technikai színtű tárgyalásokkal telik, ezúttal azonban komoly politikai és taktikai csatározások helyszínévé vált a progresszív és a fosszilis iparukat védő országok között, miközben a kibocsátás-csökkentésben nem sikerült egyezségre jutni.
Hétfőn kezdődik az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezményének következő szakértői szintű ülésszaka a Keretegyezmény Titkárságának székhelyét adó bonni konferenciaközpontban. Ez az utolsó szakmai szintű nemzetközi klímapolitikai egyeztetés az idei „pénzügyi” COP29 klímakonferencia, valamint a magyar uniós elnökség megkezdése előtt. Mire számítsunk, hol kell előre lépnünk?
A Klímaváltozás és biztonság Magyarországon című projektünk keretében áttekintettük és értékeltük azokat a környezeti kihívásokat, amelyek kezelésére hazánk jelenleg még nem készült fel megfelelően, vagy amelyek közép- és/vagy hosszú távon válhatnak biztonsági kihívásokká, amennyiben nem teszünk ellenük időben. Ezek kezelésére a projekt keretében szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztunk.
A nemrég zárult koppenhágai miniszteri csúcsra készülve az európai külügyminiszterek elfogadták az EU nemzetközi klímadiplomáciáját meghatározó zöld diplomáciáról szóló következtetéseit, amellyel az a célja, hogy előre vigye a tavalyi dubaji klímacsúcson elfogadott nemzetközi vállalásokat. Miért fontos a klímaváltozás elleni fellépésben a zöld diplomácia és elegendők lesznek-e az EU által azonosított intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Válaszúton az energia-, klíma- és agrárpolitika az Európai Unióban címmel szervezett eseményt a Green Policy Center szakmai műhely és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézete (ESK) március 21-én, az NKE Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában. A beszélgetés során az Európai Parlamenti választásokra készülve a főbb szakpolitikai kihívásokról, a gazdaság és társadalom zöld ambícióiról és a zöld átállás további lehetőségeiről egyeztettek a kormányzat, civil szféra és az ipar szakértői.
A klímaváltozás milyen negatív hatásaira kell felkészülnie hazánknak és melyek azok, amelyek biztonsági kihívásokká válhatnak, amennyiben nem kezeljük őket időben? Ezekre a kérdésekre igyekeztünk választ adni a „Klímaváltozás és biztonság Magyarországon” című projektünk eredménybemutató konferenciáján.
Az Európai Parlament január közepén zöld jelzést adott egy irányelvre, amely javítani fogja a termékek címkézését és betiltja a megtévesztő környezeti állítások használatát a jövőben. Mit is takar azonban ez az irányelv és mi a jelentősége?
Az egyik legnagyobb európai zöld szervezet, a CAN Europe friss tanulmánya megerősíti azt a korábban már több hazai elemzés által is kimutatott eredményt, miszerint a Párizsi Megállapodás klímacéljainak elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot is hajt a társadalomnak. Ezt összevetve a Green Policy Center elérhető pénzügyi forrásokról készült 2023-as elemzésével – amely bőségesen tárt fel uniós és hazai, klímavédelemre fordítható forrásokat – elmondható, hogy az erősebb fellépés további halogatásával csak magunknak ártunk, gazdaságilag is. Lássuk, miért!
Január elejével átadta Spanyolország az Európai Unió soros elnöki tisztségét Belgiumnak, így ideje számot vetnünk az előző elnökség néhány főbb eredményével, megnéznünk, milyen prioritásokat határozott meg Belgium és kitekintenünk az egyre közeledő magyar elnökség várható kihívásaira.
Véget ért 2023 is, ezért ideje volt számot vetnünk az elmúlt év eredményeivel. Az elmúlt évben is aktívan dolgoztunk rajta, hogy tudományosan megalapozott információk mentén, kiegyensúlyozottan, őszintén és párthovatartozástól függetlenül foglalkozzon a klímaváltozással, és egyéb halasztást nem tűrő zöldpolitikai kérdésekkel.
Véget ért az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezmény (UNFCCC) Részes Feleinek 28. klímakonferenciája (COP28) az egyesült arab emirátusokbeli Dubajban. Arról, hogy valóban történelmi sikerként lehet-e értékelni a klímakonferencia eredményeit, alább fejtjük ki véleményünket.
A héten ülnek össze ismét a világ kormányainak, civil szervezeteinek és cégeinek képviselői az ENSZ éves kéthetes klímakonferenciájára, hogy értékeljék az eddigi lépéseik eredményességét, megoldást találjanak a klímaváltozás okozta károk kezelésére és javaslatokat tegyenek az ambiciózusabb klímavédelmi lépésekre. Természetesen minden fontos szereplő megfogalmazta már javaslatait, mi pedig ez uniós és pápai álláspontokat vetjük össze a klímakonferencia várható kihívásaival.
Az Ex Ante Magistra Kft. a Green Policy Centerrel együttműködésben azon projektmenedzserek számára indít most rövid, gyakorlatorientált tréninget, akik érintettek a szervezet projektjeinek előkészítésében és megvalósításában.
Az európai és magyar sajtóban legutóbb a nemzeti parlamenti választások kapcsán olvashattunk többet Spanyolországról, azonban nem csak ez adhat okot érdeklődésre. Az ország július elsejével vette át az Európai Unió soros elnökségi tisztségét. Ez magyar szempontból amiatt is érdekes, mert ezzel megkezdődött a spanyol-belga-magyar 18 hónapos elnökségi trió első szemesztere. Mire számíthatunk zöldpolitikai szempontokból a magyar elnökségben 2024-ben kicsúcsosodó programban?
A Klíma és biztonság projekt keretében összességében 8 tanulmány elkészítésére kerül sor, harmadik körben a gazdasági kihívások – energiaellátás biztonsága, gazdasági károk és infrastruktúra – témáiban. Alább olvasható a harmadik körös kutatási felhívás követelményrendszere.
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testület 2023. június 15-én közzétette tanulmányát az EU előkészítés alatt álló 2040-es klímacéljára vonatkozóan, amelyben a még megengedhető globális kibocsátásokból való méltányos EU részesedésre hivatkozva a vártnál jóval erőteljesebb emisszió-csökkentési célra tettek javaslatot. Az alábbiakban a Green Policy Center szakmai gyorselemzése mutatja be az ajánlás tartalmát és jelentőségét.
A Klíma és biztonság projekt keretében összességében 8 tanulmány elkészítésére kerül sor, második körben a természeti kihívások – vízbiztonság, tüzek és természeti katasztrófák, a biológiai sokféleség kihívásai – témáiban. Alább olvasható a második körös kutatási felhívás követelményrendszere.
A klímasemlegesség felé tartó átmenetben vissza kell térnünk a természetes megoldásokhoz, a mértékletességhez, valamint a szektorokon átívelő párbeszédhez, hiszen mindannyiunknak személyes érintettsége van a klímaváltozásban – ez emelhető ki a Green Policy Center és a Cambridge Econometrics Klímasemleges Magyarország 2050 című konferenciáján elhangzottakból
Hazánk Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (RRP) komoly lehetőséget jelent Magyarország zöldítésére. A terv zöld komponenseinek hatékonyabb átültetésének támogatására a Green Policy Center egy négy részes eseménysorozatot rendezett ágazati szakértők bevonásával, amelynek főbb eredményei alább olvashatók.
A Klíma és biztonság projekt keretében összességében 8 tanulmány elkészítésére kerül sor, első körben a humán kihívások – egészségügyi biztonság, klímamigráció és élelmezésbiztonság – témáiban. Alább olvasható az első körös kutatási felhívás követelményrendszere.
Megtartottuk az újonnan indult Klíma és Biztonság projektünk első jelentős rendezvényét, a projekt Tartalommeghatározó Konferenciáját a hazánkat fenyegető biztonsági kihívások körüljárására és a későbbi kutatási témák azonosítására.
Gyakornoki lehetőség! Zöld elkötelezettségű vagy? Szeretsz és jól is tudsz kommunikálni? Értesz a közösségi médiafelületekhez? Szívesen végzel kutatómunkát, amelyet érthetően és tömören össze tudsz foglalni? Ha a fentiek igazak rád, akkor nálunk a helyed!
Magyarország Első Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése a különféle kibocsátási trendek bemutatására tesz kísérletet tárgyszerűen, ezáltal informálva a döntéshozókat és tágabb értelemben az egész társadalmat.
Véget ért a 2022-es év is, ezért ideje volt számot vetnünk az elmúlt év eredményeivel. A tavalyi évben is aktívan dolgoztunk rajta, hogy tudományosan megalapozott információk mentén, kiegyensúlyozottan, őszintén és párthovatartozástól függetlenül foglalkozzon a klímaváltozással, és egyéb halasztást nem tűrő zöldpolitikai kérdésekkel.
A Társadalmi Reflexió Intézet kérésére készült tanulmány azt vizsgálja meg, hogy a jelenleg hatályos magyar klímapolitikai keretszabályozás és a külföldi példák, valamint a vonatkozó szakirodalom összevetése alapján milyen olyan pontokat lehet azonosítani, amelyek a magyar jogszabályban még nincsenek jelen, pedig fontos előrelépést jelentenének.
Szombat este valamivel éjfél előtt véget értek az Egyiptomban jelenleg is zajló ENSZ COP27 klímatárgyalások szakmai egyeztetései, átadva a lehetőséget a második héten érkező minisztereknek a politikai egyezségek meghozatalára. Bár sok előrelépést láthattunk és közeledtek a fejlett és fejlődő országok álláspontjai, még rengeteg munka áll a tárgyaló felek előtt a konferencia második hetében annak érdekében, hogy valódi eredményekről beszélhessünk Egyiptomban. A Green Policy Center helyszínen tartózkodó kollégájának gyorselemzése.
A héten kezdődik az ENSZ 27. éves éghajlatvédelmi klímakonferenciája, a COP27 Egyiptom elnökletével. Az „Afrikai COP”, ahogy a fejlődő országok illetik a konferenciát, komoly kihívások előtt áll: egyszerre kell növelnie a kibocsátás-csökkentési ambíciót, hogy tarthatók legyen az éghajlati célok és megőrizze a reménysugarat a kis szigetországoknak a túlélésre, valamint meg kell felelnie a fejlődő országok hatalmas pénzügyi elvárásainak is. Vajon sikerül-e az egyiptomi elnökségnek mindegyik fél számára elfogadható egyezségeket tető alá hoznia és milyen szerepe lesz mindezekben az Európai Uniónak?
Az Európai Unió tagállamainak energiaminiszterei egy többpontos intézkedéscsomagot fogadtak el az energiaár-válság tüneteinek kezelésére. Ebben maximalizálták az energiacégek profitját, újraosztva az extra bevételeket és kötelező fogyasztás-csökkentés előírva a tagállamoknak. A Green Policy Center álláspontja szerint bár a lépések előremutatók, a közös energiapiac kihívásait csak rövidtávon kezelik. Gyorselemzés az energiaminiszterek szeptember 30-ai rendkívüli tanácsülésének eredményeiről.
A sajtóban rengeteget hallani a változó éghajlatról, viharokról, erdőtüzekről, sőt az elmúlt években a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk a gyakorlati hatásait például az idei nyári aszály alkalmával. A Green Policy Center új projektjével segíti a cselekvést.
Az elmúlt bő egy évben elszabadult energiaárak komoly kihívás elé állították a Kormányt, majd a rezsicsökkentés szabályainak átalakítása után a lakosság egy részét is. A 2022. szeptember 8-i Kormányinfón újabb intézkedések kerültek bejelentésre. Ezek tartalmaznak előremutató elemeket, de nem mindenkinek adnak okot az örömre. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a lehetséges hatásokat, különösen klímavédelmi szempontból.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Csehország az Európában súlyos kihívást okozó magas energiaárak kezelésére egy soron kívüli ülést hívott össze ezen a héten péntekre a tagállamok energiaminisztereinek részvételével Brüsszelbe. Az alábbi írás összefoglalja a főbb kihívásokat és megoldási javaslatokat, a tagállamok reakciókat és egy rövid értékelést ad ezekről.
Mióta a Kormány bevezette a rezsicsökkentést 2013-ban, azóta zajlik Magyarországon egy politikai felhangoktól, indulatoktól sem mentes vita arról, hogy a lakossági áram és gázszolgáltatás árának növelése megfelelő eszköz-e az energiahatékonyság és a kibocsátás-csökkentés ösztönzésére, vagy egy értelmetlen népnyúzás, mert az energia árrugalmassága alacsony és a fogyasztók akkor is ugyanannyit vesznek belőle, ha nő az ára? Egyértelműen látszik, hogy a rezsicsökkentés részleges kivezetése óta a magyarok elkezdtek takarékoskodni. Alább ezt a rövid folyamatot tekintjük át, illetve adunk néhány tippet a fogyasztás csökkentéséhez.
2022. augusztus 4-én jelent meg a hazai tűzifa-kitermelés fokozását célzó, nagy figyelmet keltő kormányrendelet, amely átmenetileg feloldotta többek között a védett területeken való korlátlan tarvágásra, vagy vegetációs időszakban való favágásra vonatkozó eddigi tilalmakat. Az alábbiakban a rendelet szövegét és az ahhoz utólag érkezett magyarázatokat, majd a miniszteri utasítást elemezzük, naplóbejegyzés-szerűen végigkövetve az egész folyamatot. Ha valaki lemaradt a gyorsan változó hírek áradatában, az alábbi összefoglalónkkal utolérheti magát.
Bár a klímaváltozás és az energiaár-válság miatt több országban is a vasútközlekedés támogatásával segíti polgárait a kormányzat, Magyarországon még várat magára egy hasonló kezdeményezés. Ennek ellenére mi is tudunk ügyelni arra, hogy fenntarthatóbb és klímabarátabb legyen az idei nyaralásunk. Ehhez az alábbi írásunkban igyekszünk pár tippet adni!
Kerekasztal-beszélgetést szerveztünk hazai jó gyakorlatokról a klíma- és környezetvédelem területén a Mária Rádió videóstúdiójában.
Fontos szerepet kaphatnak az immár Magyarországon is szaporodó energiaközösségek nem csak a zöld átállásban, hanem a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedésben is. Azonban, hogy pontosan mekkora lesz ez a szerep, arról megoszlanak a vélemények. Az mindenesetre jól látszik, hogy mind a kormányzat, mind az energetikai szakma egyre inkább érdekeltté válik a létrehozásukban. Ráadásul a társadalom számára is kedvező folyamatról van szó, hiszen az energiabiztonság fokozódása mellett elősegítheti a hazai energiaszektor demokratizálódását is. Ezt a folyamatot igyekszik gyorsítani az újonnan alapított, az energiaközösségek és rugalmassági szolgáltatók érdekeit védő szakmai szervezet, a MERSZ.
A klímaválság már eddig is, az egyre fokozódó energiaválság pedig még inkább arra kényszerítheti a fogyasztókat, hogy átgondolják az energiához és annak fogyasztáshoz való viszonyukat. Ez a kérdés a rezsicsökkentés csökkentésével Magyarországon is egyik pillanatról a másikra húsbavágó kérdéssé vált. Mégis az erről való értelmes párbeszédet hazánkban beárnyékolják a takarékossági praktikákat cikinek, nevetségesnek beállító hangok. Miközben már nem az a kérdés, hogy át kell-e gondolnunk energiafogyasztási szokásainkat, hanem hogy ezt magunktól, időben tesszük-e meg, vagy a külső körülmények kényszerítik ki drasztikusabb formában.
A 31. Zöld Civil Országos Találkozón Csongrádon tartott „Trendek és kilátások: esélylatolgatás a hazai környezet- és klímavédelem következő 4 évéről” kerekasztal-beszélgetésen vettünk részt, amelynek felvétele elérhető vált.
Majdnem egy éves tárgyalásokat követően a tagállamok környezet- és klímavédelemért felelős minisztereit tömörítő Tanácsa megállapodott az unió új klímavédelmi céljainak konkrét megvalósítását tartalmazó Fit for 55 csomag számos eleméről. Nagy eredmény ez a francia soros elnökségnek és nagy megkönnyebbülés az EU soros elnökségét pénteken átvevő Csehország számára. A magyar kormány azonban korábbi tárgyalási álláspontjához képest nem igazán lehet elégedett. A Green Policy Center gyorselemzése.
Bár a júniusban zajló ENSZ időközi klímakonferenciája szakmai szinten zajlott, a tárgyaló felek nem tudták megkerülni a nagy politikai kérdéseket a kibocsátás-csökkentés, finanszírozás és a veszteségek és károk témáiban. Így bár komoly viták zajlottak, az ősz során magasabb sebességre kell kapcsolnia a tárgyalásoknak, annak érdekében, hogy reagálni tudjanak a klímaváltozás által megkívánt sürgősséggel. A Green Policy Center helyszíni elemzése.
Az Európai Parlament június 8-i szavazásán támogatta az új benzin- és dízelmeghajtású személygépjárművek és kisteherautók forgalomba helyezésének 2035-ös megszüntetését, ugyanakkor a testület több kulcsfontosságú klímapolitikai jogszabály-módosítást leszavazott, így ezekről tovább folynak a tárgyalások – ilyen például az épületek és a közúti közlekedés kibocsátásaira terhelni tervezett új költség. A Green Policy Center szerint mindez nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság tavaly júliusi klíma-javaslatcsomagja egészében megbukott volna, azonban a képviselőknek másmilyen eszközökben kellene gondolkodniuk a klímaváltozás elleni fellépés széleskörű társadalmi támogatottsága érdekében. Cikkünkben magyar szempontból értékeljük a friss fejleményeket.
Nem könnyű itthon olyan higgadt szakmai párbeszédet folytatni a klímasemlegesség kapcsán, amely nélkülözi a félrevivő ideológiai vitákat. A Klímasemleges Magyarország 2050 Konferencián idén második éve tettünk erre kísérletet, mert úgy gondoljuk, hogy a klímasemlegesség megvalósításához érdemi párbeszédre van szükség az eltérő területről érkező szereplők között.
Dr. Aszódi Attila, a BME TTK Nukleáris Technikai Intézetének Dr. Aszódi Attila, egyetemi tanár, BME TTK Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárának vitaindító tanulmánya az Egyensúly Intézet és a Green Policy Center által szervezett 2022. évi „Klímasemlegesség 2050” konferenciához a magyar energiapolitika jövőjéről.
Elég régóta „él” a magyar klímapolitika abból, hogy a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetátalakulás miatt „maguktól” csökkentek az üvegházhatású kibocsátásaink. Ugyanakkor ennek olyan társadalmi költsége volt, amit a jövőben nem szabad megismételni. Az utóbbi években viszont stagnáltak a kibocsátásaink, miközben – helyesen – egyre ambiciózusabb célokat tűztünk magunk elé. A magyar klímateljesítmény kapcsán sokat hallunk a múlt kétes eredményeiről, illetve a jövő nagy terveiről, de sokkal kevesebbet a jelenlegi szakpolitikai intézkedések hatásairól és a kibocsátások mostani tendenciáiról. Márpedig, ha nem tudjuk, hogy most hol állunk és milyen folyamatokat generálunk az intézkedésekkel, akkor csak sodródunk céltalanul, és a beavatkozások csak a semmiből a semmibe vezető látszatmegoldások maradhatnak.
2022. május 18-án az Európai Bizottság közzétette a REPowerEU tervet, amelyben a korábbiaknál részletesebben bemutatja, mire van szükség ahhoz, hogy az EU függetlenedni tudjon az orosz energiaimporttól. A Green Policy Center értékelése.
2020. június 3-án a Magyar Országgyűlés nagy többséggel fogadta el a klímavédelemről szóló törvényt, amely kimondja, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé válik. Ha komolyan vesszük a törvénybe iktatott célt, akkor érdemi előrelépésre van szükség rövid időn belül. Szerencsére ehhez számos eszköz és lehetőség áll rendelkezésre, amelyek közben a magyar emberek kiszámítható boldogulását is elősegíthetik. Ráadásul a ránk tört energiaár-válságból és az orosz–ukrán háború okozta ellátási bizonytalanságból is a zöld úton való előremenekülés hozhat valódi kiutat. A Green Policy Center 2022. június 3-án egész napos konferencia keretében kíván rávilágítani a lehetséges megoldásokra.
A magas energiaárak miatt a kritikák középpontjába kerültek egyes, már napjainkban is működő vagy a jövőben bevezetni javasolt klímapolitikai intézkedések, főként az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) és annak javasolt kiterjesztése. Ebben a vitában a magyar Kormány is határozott álláspontot vett fel, a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatón már a meglévő EU ETS működésének és a bioüzemanyagok bekeverésének felfüggesztését javasolva. De vajon tényleg érdemben segítene-e, ha felfüggesztenénk – akár csak átmenetileg is – ezeket az intézkedéseket?
Megakasztja-e a háború a zöld energiára történő átállást, vagy éppen felgyorsítja azt? Ki fizesse ennek a zöld átállásnak a költségeit? És hogyan alkalmazkodjunk a klímaváltozás már elkerülhetetlen negatív hatásaihoz hazánkban? Ezekre és még sok hasonló kérdésre kerestük a választ, meghívott szakértőinkkel a „Magyarország három legfontosabb zöldpolitikai kérdése” vitasorozatunk során, annak érdekében, hogy megfontolt döntéseket hozhassunk az elkövetkező parlamenti választásokon.
Az orosz-ukrán háború teremtette meg annak a politikai lehetőségét, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban kapjon felvételt az Európai Unióba, az eddigi hosszú évtizedes gyakorlattal szemben. Eltekintve ennek politikai, gazdasági és biztonságpolitikai szempontjaitól, jelen elemzésünk egy esetleges csatlakozás klímapolitikai aspektusait tekinti át, megvizsgálva, hogy az ország erre megfelelően felkészült-e.
A választási részvételüket illetően bizonytalan szavazók fele, mintegy 150 ezer fő menne el biztosan szavazni egy pártra, ha az hitelesen képviselné a zöld ügyeket, további 110 ezer fő pedig valószínűsíti, hogy elmenne szavazni ha lenne a környezetvédelmet hangsúlyosan megjelenítő párt – derül ki a Green Policy Center megbízásából a Závecz Research által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Miközben a tudósok a klímaválság rövid távú veszélyeire hívják fel a figyelmet a legújabb IPCC jelentésben, Európában olyasmire kerül sor éppen, amelyre 1945 óta nem volt példa szakértők szerint. A jelenlegi helyzet hátráltathatja a klímaválság elleni globális fellépés hatékonyságát, egyre kevesebb esélyt hagyva arra, hogy elkerüljük az éghajlatváltozás még elkerülhető következményeit. Eközben a konfliktus mindinkább a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás felé terelheti a figyelmet.
Szakmai gyakornokot keresünk! A Green Policy Center zöldpolitikával foglalkozó szakmai műhely, amelynek egyik kiemelt célja, hogy lelkes, a téma iránt elkötelezett fiataloknak adjon lehetőséget a szakmai fejlődésre és betekintést a szakmai műhely projektjeibe.
A Magyar Kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek a zöld átállás során. Ez valóban ideális lenne, hiszen így nem csak a lakossági terhek növekedését lehetne megelőzni, hanem a klímasemlegességi átmenet társadalmi támogatottsága is biztosabb lenne. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy hiába nem fizetnének közvetlenül a háztartások a zöld átállásért, más költségek szükségszerű növekedése miatt közvetetten nem maradnának ki belőle. Ha viszont „semmit sem teszünk”, az biztosan a legdrágább lenne.
Áder János köztársasági elnök április 3-ra tűzte ki a 2022-es országgyűlési választások időpontját. Kevesebb, mint két hónap van tehát hátra a kampányból, amelyben a „zöld” kérdések egyelőre csak mérsékelten jelentek meg. Talán a leginkább ismert ügy a „rezsicsökkentés”, vagyis az energiaárak és költségek témája. Ugyanakkor nem aktivista túlzás azt állítani, hogy a következő, 2022-26 között regnáló kormány tevékenysége kulcsfontosságú lesz mind a közép-, mind a hosszútávú magyar klímacélok teljesíthetősége szempontjából. Ez az elemzés avval a szándékkal készül, hogy elősegítse azt, hogy a magyar parlamenti választások történetében először valóban kerüljenek be a zöld szempontok is a választói döntéshozatal „fekete dobozába”.
Közeledve a magyarországi parlamenti választásokhoz a Green Policy Center részéről úgy gondoljuk, hogy ahhoz, hogy megalapozottan hozhassunk döntést, fontos meghallgatnunk a különböző álláspontokat a magyar klímapolitika jövőjét illetően Magyarország három legfontosabb zöldpolitikai kérdését megvitató sorozatot indítunk a parlamenti választások előtt.
2022. március 10-én első alkalommal rendezik meg a Budapest Hydrogen Summit-ot, melynek keretében Magyarország és a régió meghatározó vállalatainak vezetői, magasrangú kormányzati és európai uniós döntéshozók, prominens szakmai szervezetek vezetői, valamit a terület elismert kutatói vitatják meg a hidrogénpiac előtt álló lehetőségeket és kihívásokat a 2050-es klímacélok tükrében.
Az újév kezdetével sokan tesznek mindenféle fogadalmat, így most a Green Policy Centernél a megszokott szakpolitikai elemzések helyett szeretnénk kedves olvasóinknak pár javaslatot tenni, hogyan tehetik még fenntarthatóbbá a 2022-es évüket!
Végre kötet formájában is elérhetővé vált „A Természet könyvének újranyitása” című tanulmánysorozatunk, amelyet a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával indított szakmai műhelyünk 2020 őszén. A kötet megjelenése alkalmából egy kerekasztalbeszélgetés során vitattuk meg a kötet által kinyitott kérdéseket.
Az új német kormány hivatalba lépése vérfrissítést hozhat az egész európai politikába. Azáltal, hogy a „jelzőlámpa koalíció” zöld színe lesz az egyik legdominánsabb a minap bejelentett program alapján, érdemes összeszedni a gondolatainkat azzal kapcsolatban, hogy milyen hatása lehet a német klímapolitika változásának Európára, és még inkább a nyugati trendeket lassan követő magyar klímapolitikára. Mégis a magyar gazdaság legfontosabb partnere kapcsol eggyel magasabb fokozatba a zöldítés terén, amelynek a számtalan gazdasági kapcsolaton keresztül is befolyása lehet a magyar gazdaság működésére. De vajon lesznek-e, lehetnek-e árnyoldalai is ennek a folyamatnak, és hogyan lenne érdemes megtalálnunk a helyes válaszokat?
A COP26 Glasgow-ban majdnem mindent teljesített, amit lehetett, de nem teljesítette, amit kellett volna. Röviden így lehet összefoglani az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek 26. éves konferenciájának, azaz a COP26-nak az eredményeit. A Green Policy Center részéről pontokban összeszedve értékeltük a konferencia eredményeit, illetve a fontosabb témákat hosszabban is kifejtettük alábbi írásunkban, amelynek végén egy személyes benyomásokat bemutató képgalériával is készültünk a konferenciáról.
Az elmúlt hetekben a COVID válság miatt háttérbe szorult klímavédelem hosszú idő után ismét bekerült a hazai közbeszédbe. Ennek oka elsősorban az energiaár-válság és a kapcsolódó nyilatkozatok, valamint a ellenzéki előválasztás klímavédelmi vitája volt. A téma ugyanakkor ennél sokkal többet érdemel: a klíma- és ökológiai válsággal ennél jóval alaposabban kell foglalkoznunk, mind szakpolitikai szinten, mind a közbeszédben.
Az október 31-én induló ENSZ éghajlatváltozási konferencia, a COP26 kapcsán készített a HVG interjút szakmai műhelyünk igazgatójával, Huszár Andrással, amelyben igyekeztünk néhány tévhitet eloszlatni és bemutatni, mi várhat ránk a klímacsúcs során. Az eredeti interjú a HVG oldalán olvasható.
A jelenlegi energiaár-válság átmeneti helyzet, amit több tényező szerencsétlen együttállása okoz, emiatt nem kell kidobni az EU-s klímapolitikát. Azonban a kritikákra is hallgatni kell, és szolidárisabbá kell tenni a zöld átállást, támogatni a szegény fogyasztókat. Egy valamit sosem szabad elfelejteni: a legzöldebb energia az el nem használt energia, ezért minden cselekvésnek a takarékosabb felhasználást kell ösztönözni, nem pedig a növekvő igényt kiszolgálni. Elemzésünk az energiaár-válság utáni klímapolitika lehetséges irányairól.
Erőforrásaink megőrzése, egészségünk szem előtt tartása – a zöld épületek. Manapság viszonylag nehéz nem találkozni a zöld épület fogalommal. De mit is takar pontosan az, hogy zöld épület? Milyen szempontoknak kell megfelelnie egy épületnek ahhoz, hogy fenntartható legyen? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ Nyilas Andrea fenntarthatósági kutató, tanácsadó a Green Policy Center szakmai műhely kérésére készített írásában.
Az Európai Unió új Fit for 55 jogszabálycsomagja számos kritikát kapott a megjelenése óta, melyek közül az egyik legerősebb az, hogy túl nagy terhet helyez a szegényebb tagállamokra és a háztartásokra. Ezt a terhet igyekszik ellensúlyozni az Európai Bizottság a Social Climate Funddal, amit a csomag részeként hoznának létre. A támogatási rendszer hatékony működése kulcsfontosságú lehet, nem csak a Fit for 55, de a 2050-es dekarbonizációs célok és az európai integráció sikerességében is. Ennek az új alapnak a működését vizsgálja a Green Policy Center alábbi elemzése.
Általában és elviekben senki nincs a zöld átállás ellen, ha azonban az embereknek a környezetvédelem érdekében a zsebükbe kell nyúlniuk, könnyen változik a helyzet. Márpedig az új uniós klímaadóra vonatkozó tervek szerint nagyon is mélyen kellene a zsebünkbe nyúlnunk. Az ötletért a tagállamok sincsenek odáig, de még van lehetőség jobb megoldásokat találni. Elemzésünk megmutatja, hogy a kívánt kibocsátáscsökkentés eléréséhez a kivetendő kvóták árának olyan szintet kellene elérni, amely óriási pluszköltségeket eredményezne a háztartások számára.
Milyen fontosabb peres eljárások indultak a közelmúltban, milyen ítéletek születtek és e döntések vajon befolyásolhatják-e a jövőbeni klímavédelmi állami törekvéseket? Jelen cikk célja, hogy röviden felvázolja, milyen fontosabb eljárások indultak a közelmúltban, milyen ítéletek születtek és e döntések vajon befolyásolhatják-e a jövőbeni klímavédelmi állami törekvéseket. Dr. Konstantin Kata, környezetvédelmi és megújuló energia jogász írása a Green Policy Center részére.
A szélsőséges időjárás lesz az új átlagos az IPCC legújabb jelentése szerint, amely megerősítette a tudományos társadalom eddigi legrosszabb félelmeit. A felmelegedés elkerülhetetlenül erősödik a következő évtizedekben, amely az ökoszisztémára és az emberiségre is egyre súlyosabb veszélyt jelent. Ezért elengedhetetlen, hogy amíg még a kezünkben van a folyamatok irányítása, megtegyünk minden tőlünk telhetőt a következmények enyhítésének érdekében. A Green Policy Center értékelése az IPCC legújabb jelentésének nyomán.
Az Európai Unió Tanácsa bejelentette, hogy támogatja az EU új klímaadaptációs stratégiáját, amelynek apropóját többek között a koronavírus-járvány adta. Frans Timmermans, az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke szerint: “A COVID-19 megmutatta, hogy a nem megfelelő felkészülés szörnyű következményekkel jár. A klímaválságra nincs vakcina, de tudunk vele harcolni és felkészülni az elkerülhetetlen következményekre.” Ennek fényében fogadta el az Európai Bizottság nemrég az új adaptációs stratégiáját, amely 2013-ban kiadott alkalmazkodási stratégia ambiciózusabb változata – azonban kérdés, hogy elég ambiciózus-e?
Egyre több ország jelenti be a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi ígéreteit, és a nyugat-balkáni országok a Szófiai Nyilatkozat elfogadásával már elkötelezték magukat e cél mellett, azonban a konkrét hosszú távú cselekvési terveiket még ki kell dolgozni. A Green Policy Center új tanulmánya ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet hosszú távú stratégiákat felállítani az Energiaközösség klímasemleges jövőjének elérése érdekében.
Hét tanulmány, hét tanulmánybemutató, tíz szerző – az elmúlt egy év során elkészült a Green Policy Center első tanulmánysorozata, a Természet könyvének újranyitása. A sorozat a konzervatív értékrend és az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolatot vizsgálja. Egy anonim kérdőíves felmérés keretében értékeltük a tanulmánysorozatot, amely igazolta, hogy a magyar klímasemlegesség elérése érdekében az elméleti megalapozáson túl hasznos lesz további jógyakorlatok bemutatása a jövőben.
Az Európai Tanács a legutóbbi ülésén megerősítette a Bizottsághoz intézett korábbi felhívását, miszerint dolgozzon ki egy jogszabálycsomagot az Unió új éghajlatvédelmi törekvéseinek elérése érdekében. Ez a munka már régebben megkezdődött a „Fit for 55” csomag előkészítésével. A Green Policy Centerben megvizsgáltuk, mit fog tartalmazni ez az új bizottsági csomag, és mit jelenthet a közép-kelet-európai országok számára.
A Green Policy Center és az Egyensúly Intézet által június 3-án szervezett nemzetközi ’Klímasemleges Magyarország 2050’ konferencia egyedülálló rendezvény volt Magyarországon; bemutatta, hogy a klímasemlegesség elérése közös célunk, és hajlandóak vagyunk közösen tenni érte.
Nem elég hatékony az üvegházhatású gázok elszámolásának módszertana. Szerzőnk, a Rijksuniversiteit Groningen hallgatója a Green Policy Center részére írt elemzésében bemutat két megoldási javaslatot.
Egy hatékony kormányzati klímapolitikának egy rendszerként kell kezelnie a Fenntartható Fejlődési Célokat és a Párizsi Klímamegállapodást, egyesítve az előnyeiket – állapítja meg dr. Zlinszky János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense a Green Policy Center felkérésére a két nemzetközi dokumentumról írt tanulmányában.
Napjainkban sok szó esik a körforgásos (vagy körkörös) gazdaságról, ugyanakkor meglehetősen nagy bizonytalanság uralkodik afelől, mit is értsünk ezen pontosan. A Green Policy Center kérésére ezt mutatja be írásában dr. Ürge László, a DBH Investment Zrt. ügyvezető igazgatója és a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Mi fog történni 2038. július 24-e szombatján a magyar energetikában? Mely feltételek mellett célszerű Magyarországon a 2030-as évek második felében a paksi atomerőmű által termelt villamos árammal vízbontással hidrogént előállítani? Balogh Ádám, a bécsi székhelyű Energy Community nemzetközi szervezet energia-infrastruktúra szakértője a Green Policy Center felkérésére készített írásában többek között ezen kérdésekre keresi a választ.
Joe Biden amerikai elnök 40 vezető gazdasági hatalom képviselőit hívta meg egy virtuális klímacsúcsra annak érdekében, hogy visszavezesse országát a nemzetközi klímadiplomácia színterére és mobilizálja az országokat a klímaváltozás elleni fellépésre. Vajon fordulóponthoz érkeztünk a nemzetközi klímadiplomáciában, vagy csak a kötelező köröket letudó diplomáciai eseménynek leszünk tanúi? A Green Policy Center elemzése.
A hideg idő és ezáltal a fűtési szezon beálltával a légszennyezettség kérdése mindig az érdeklődés homlokterébe kerül: az „Elindult a fűtési szezon, rögtön romlott a levegőminőség” és hasonló című cikkek érkezésére gyakorlatilag minden év októberében megbízhatóan számíthatunk. Magyarország szorosan követi a regionális és tágabb európai trendeket, ugyanis szomszédainknál sincs ez másképp (a légszennyezettség európai éllovasai pedig Észak-Olaszország Pó-völgyi régiói). Az állami és szabályozói felelősség kétségtelen, de értelmezhető-e kizárólagosan és rajtuk kívül kinek kötelessége lenne megoldani a problémát?
Inkluzív kapitalizmus, stakeholder kapitalizmus, igazságos átmenet, körkörös gazdaság – Nemes Gábor, a Mind Mate Inspiration közösség fenntarthatósági témafelelőse, valamint Gyöngy Ádám Nemzetközi Laudato si’ animátor számos alternatív irányzatot mutatnak be, felvillantva egyben annak lehetőségét is, hogy magyar vállalatok hol találhatnak lehetséges kapcsolódási pontokat ezekhez a kapitalizmus ráncfelvarrása során a Green Policy Center (GPC) felkérésére írt tanulmányukban.
Amennyiben egy ország lefektette hosszútávú céljait az éghajlatváltozás globális problémájának megoldásához való hozzájárulásában, fontos, hogy eredményes mérföldköveket és középtávú lépéseket is megfogalmazzon. Háromrészes tanulmánysorozatunk második írásában ezzel fogunk foglalkozni.
A pályatanácsadással foglalkozó Miénk a pálya! legújabb podcast-részében Olti Máté, a Green Policy Center egyik társalapítója mesél arról, hogy mi lehet az egyik módja az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek.
Az Európai Unió 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó helyreállítási alapja jelentős segítséget jelent a tagállamoknak a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülés elősegítésére, amelyből hazánk 7,2 milliárd eurót, vagyis több mint 2600 milliárd forintot hívhat le 2026-ig.
A Green Policy Center egy zöldpolitikával foglalkozó szakmai műhely, amelynek egyik kiemelt célja, hogy lelkes, a téma iránt elkötelezett fiataloknak adjon lehetőséget és betekintést a szakmai műhely projektjeibe.
A Green Policy Center üdvözli a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) megalakulását mert a tudomány egymás közötti és a döntéshozatallal való szoros nemzeti szintű együttműködése elengedhetetlen az éghajlatváltozás elleni eredményes fellépéshez. Az alapítók között szakmai műhelyünk igazgatója is helyet foglal.
Az EU Afrika legfontosabb kereskedelmi partnere ezért a humanitárius megfontolások mellett így az EU saját érdeke is egyben, hogy segítse Afrika fejlődését és stabilitását, az adaptációs folyamatokat – állítja Dr. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a Green Policy Center (GPC) felkérésére írt tanulmányában.
Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és megannyi vállalkozás vezetője azzal hívta fel magára legutóbb a figyelmet, hogy 100 millió dolláros pénzdíjat ajánlott fel annak a vállalkozásnak a részére, amely a legjobb széndioxid-elnyelő technológiát fejleszti ki. De milyen technológiáról is van egyáltalán szó? Ennek járunk utána alábbi írásunkban.
Az év legjelentősebb nemzetközi klímapolitikai eseménye a 2021 novemberében megrendezésre kerülő ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek a sorban 26. éves konferenciája, a COP26 lesz Glasgowban. A Részes Felek Konferenciája a nemzetközi klímapolitika legfelsőbb döntéshozó fóruma, az itt meghozott döntések alakítják a Részes Felek, vagyis a résztvevő országok nemzeti szakpolitikáit és programjait. A következő írásunkban bemutatjuk, mi várható a konferencián és az oda vezető úton.
Az idei év mindenképpen jelentős lesz a nemzetközi klímapolitika szempontjából, mivel rengeteg vállalás, szakpolitika, kötelezettség 2020-ig szólt és az új évvel új időszak, új célok és új viták kezdődnek mind nemzetközi, mind európai uniós szinten. Az alábbi cikkben röviden bemutatunk néhány kiemelt témát, amelyre idén figyelnünk érdemes.
Ahogy mindannyian, a Green Policy Center és munkatársai sem így képzeltük el a 2020-as évünket! Ennek ellenére 2020 áprilisi megalakulásunkat követően mégis rengeteg eredményt érhettünk el, publikáltunk szakmai cikkeket, tanulmánysorozatot indítottunk, szerveztünk nyilvános rendezvényeket, részt vettünk konferenciákon és aktívak voltunk közösségi felületeinken.
A teremtésvédelem kifejezésének, a kereszténység és konzervativizmus kapcsolatának, az igazságosság és a mély inkarnáció fogalmainak értelmezése valamint a karácsonyi történet és teremtéstörténet összefüggései – ezen témákat érinti a Green Policy Center (GPC) felkérésére írt tanulmányban Béres Tamás evangélikus lelkész, Kodácsy Tamás református lelkész és Nobilis Márió katolikus pap.
A Fenntarthatósági 1×1 podcast második adásában szakmai műhelyünk a fenntartható fejlődésről beszélgettek a V4 államaiban a műsor házigazdájával és meghívott vendégeivel.
Az Európai Tanács (EiT) 2020. december 10-11-i ülésén elfogadta az Európai Unió új, megnövelt klímacélját 2030-ig. Eszerint a közösség együttesen azt vállalja, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásait a korábbi legalább 40%-os célhoz képest. Az alábbiakban az elfogadott következtetésekkel kapcsolatban öt fontos gondolatot ismertetünk, amely segítheti a tisztánlátást.
„A szépről alkotott elképzelések és az esztétikai megfontolások teljesen kiszorultak a közéleti párbeszédből a hasznosságelvű szemlélettel szemben. E szemléletnek környezetünk nem csak vizuális szempontból látja kárát, hanem ökológiai tekintetben is.” – állítja Domaniczky Orsolya, politológus, nemzetközi kapcsolatok és környezetpolitikai szakértő a Green Policy Center (GPC) felkérésére írt tanulmányában.
Az Európai Unióban jelenleg zajlik az úgynevezett klímatörvény vitája, ami leginkább arról ismert, hogy a 2030-as magasabb 55%-os vagy 60%-os üvegházhatású-gáz kibocsátás-csökkentési ambíciót is ez a dokumentum írná elő. Ugyanakkor vannak más fontos részei is a tervezetnek, amelyekről kevesebb szó esik. Az alábbiakban egy ilyen kevésbé ismert elemről lesz szó.
2020-at nyugodtan tekinthetjük a nagy bejelentések évének az uniós klímapolitika szempontjából, azonban eddig még konkrétumokról nem sokat hallhattunk. Az Európai Bizottság viszont bemutatta a 2021-es munkaprogramját, ami már sokkal több valós lépést vetít előre. Velük együtt rengeteg potenciális vitaforrást is, ezeknek nézünk utána az alábbi írásban.
Magyarország érdeke, hogy környezeti problémáival legalább Kárpát-medence szintű regionális együttműködés keretein belül küzdjön meg – derül ki a Green Policy Center környezet- és klímapolitikai szakmai műhely szerkesztésében megjelent legújabb tanulmányból.
Az éghajlatváltozás globális problémájára globális cselekvéssel adható eredményes válasz, ami nemzetállami (vagy legfeljebb regionális) válaszok összességének eredménye. A hathatós nemzetállami válasz megtalálása érdekében szerencsére Magyarországon is egyre több szó esik az éghajlatváltozásról és ezen belül a magyar klímapolitikáról.
Igen forró ősz várható idén – ha nem is a hőmérséklet tekintetében, de a brüsszeli klímapolitikai tárgyalások szempontjából mindenképpen. Alábbi cikkünkben röviden bemutatjuk, hogy milyen főbb témákra számíthatunk a következő időszakban és hogy miért érdemes rájuk figyelnünk.
Október 3-án, Assisiben írta alá Ferenc pápa harmadik, „Mindannyian testvérek” (olaszul Fratelli Tutti) című enciklikáját, amiben gyors nemzetközi együttműködést sürget és célja világméretű társadalmi barátság kialakítása a Covid-19 járvány közepette. Alább olvashatók a Green Policy Center gondolatai az enciklikáról.
A Magyar Nemzeti Bank március végén kezdeményezett konzultációt környezetvédelmi szakértőkkel, civil szervezetekkel, intézetekkel a gazdaság – a koronavírus-járványt követő – környezetileg is fenntartható újraindításáról. A jegybank konzultációjára 18 civil szervezettől – köztük a Green Policy Centertől is – és környezetvédelemmel foglalkozó tudóstól, éghajlatvédelmi és energetikai szakembertől érkeztek javaslatok.
Reálisan, a kapitalizmus reformjával kell szembenézni a környezeti kihívásokkal. A tagadás és az alarmizmus a szélsőséges politikai közösségek hibás útjai. Pár kiemelendő gondolat a Green Policy Center első nyilvános eseményéről, amelyre 2020. 09-28-án, online formában került sor a szerzővel, Dr. Bartus Gáborral és beszélgetőpartnereivel.
2020 szeptember 25-én kerekasztal-beszélgetésen vett részt a Green Policy Center hazai és nemzetközi pénzügyi és szakpolitikai intézmények képviselőivel, ahol a felek megvitatták a globális járvány időszakában a zöldgazdaságot érő aktuális kihívásokat.
Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére 17 magyarországi tudós, kutató és szakember – köztük a Green Policy Center – is felkérést kapott arra, hogy kifejtsék gondolataikat arról, hogy a válság után milyen változtatásokra lenne szükségünk a fenntarthatóság szempontjából.
Szeptember 1-jére, a Római Katolikus Egyház teremtésvédelmi imavilágnapjára Ferenc pápa egy, a Föld Napja bevezetésének 50. évfordulóját szem előtt tartó üzenetet fogalmazott meg. Az általa 2015-ben bevezetett és idén 6. alkalommal tartott világnapra írt gondolatok...
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2020. szeptember 16-án délelőtt tartotta meg a szokásos évértékelő beszédét, amelyben komoly szerep jutott a klímapolitikának is. A Green Policy Center gyorselemzése.
A szakmai műhelyünk által szervezett első nyilvános online eseményre 2020. szeptember 28-án, hétfőn 18:00 órai kezdettel kerül sor. A tanulmány szerzője Dr. Bartus Gábor, környezetgazdász, egyetemi adjunktus, beszélgetőpartnere pedig Dr. Huszár András, a Green Policy Center vezetője. A tanulmány címe pedig „A szép és a hasznos védelmében – A természet megőrzésének konzervatív útja”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk a Green Policy Center ősszel a keresztény-konzervatív értékrend és az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolatról szóló tanulmánysorozat közreadását tervezi. Ennek keretében intézetünk nem reprezentatív, anonim válaszadást lehetővé tevő kérdőíves felmérést végzett az elmúlt hetekben, elsősorban a keresztény-konzervatív értékvilághoz tartozó civil szervezetek körében.
A Magyar Nemzeti Bank szakmai konzultációt kezdeményezett szakmai műhelyünk részételével. Alábbiakban ismeretjük felvetéseinket.
A Green Policy Center Igazgatója, Dr. Huszár András írt az Élő Bolygónk portálra arról, milyen
változásokat kellene hoznia gondolkodásunkban, gazdaságunkban a koronavírus-járványnak.
A Körforgásos Gazdaság Platform szakmai munkáját támogató munkacsoport 2020. július 29-ei online ülése során szakmai műhelyünk egyetértési megállapodást írt alá a Körforgásos Gazdaság Platformmal.
Intézetünk igazgatója Huszár András Nemes Gábor vendége volt 2020. július 23-án a Mária Rádió Teremtésvédelmi műsorában. Ez volt a Green Policy Center első nyilvános médiamegjelenése.
A Green Policy Center a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával 2020 ősztől kezdve egy tanulmánysorozat elkészítését és publikálását tervezi.
A Green Policy Center részt vesz a Magyar Nemzeti Bank által kezdeményezett civil konzultációban a koronavírus járvány utáni zöld gazdasági helyreállás lehetőségeiről
A Green Policy Center igazgatója, Huszár András a Külügyi és Külgazdasági Intézet felkérésére egy rövid elemzést készített az Európai Bizottság által kezdeményezett Európai Zöld Megállapodásról.