Magyarország Első Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése
2022
Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. Ahhoz, hogy megfelelő szakpolitikai válaszokat adhassunk, ismernünk kell a kiindulási helyzetet és az éppen zajló folyamatokat. A Green Policy Center álláspontja szerint legfőbb ideje annak, hogy ezeket az információkat tömören, érthetően és szemléletesen a nyilvánosság számára elérhetővé tegyük.
Magyarország Első Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése a különféle kibocsátási trendek bemutatására tesz kísérletet tárgyszerűen, ezáltal informálva a döntéshozókat és tágabb értelemben az egész társadalmat.
Magyarország helyzete az éghajlatváltozás elleni globális fellépésben
A nemzetközi összehasonlításokban hazánk klímateljesítménye nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, azonban európai uniós viszonylatban az átlagnál hátrébb jelzik a különféle rangsorok. A világszinten leginkább elismert ilyen rangsorban, a Climate Change Performance Index legújabb listáján Magyarország az 53. helyen végzett a 63 ország közül, az Európai Unióból egyedül Lengyelországot előzi meg.
Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások és elnyelések alakulása Magyarországon 2010 óta
Magyarország ÜHG kibocsátásainak jelentős és tartós csökkenésére az elmúlt évtizedekben leginkább gazdasági válságok idején került sor. Az ezek közötti időszakban a kibocsátások inkább stagnáló trendet mutattak. Relatív eredmény ugyanakkor, hogy 2018-tól az ÜHG kibocsátások leváltak a GDP növekvő trendjétől, vagyis a gazdaság növekedése nem eredményezte a kibocsátások növekedését is.
A jelentés két tíz éves időszakot (2010-2020 és 2020-2030) vet össze, hogy érzékeltesse az előttünk álló kihívás mértékét. Bár a 2020. évi magyar ÜHG kibocsátás némileg alacsonyabb a 2010-esnél, a 2010-2020-as időszak egészére nézve következetesen csökkenő trendet nem lehet megfigyelni. A jelenlegi 2030-as és 2050-es klímacélokat 2020 során fogadták el, így az elmúlt tíz évben nem volt ennyire ambiciózus célok által meghatározott a magyar klímapolitika. Hivatalosan Magyarország mind a nemzeti, mind a nemzetközi klímacéljait teljesítette, sőt túlteljesítette 2020-ra, ugyanakkor az elmúlt évtized kibocsátási tényadataiból jól látszik, hogy mennyire jelentős trendváltásra van szükség a jövőre nézve, ha a 2030-as és különösen a 2050-es célok elérését komolyan vesszük.
Klímasemlegességi indikátorok és azok értékelése
A 2050-es klímasemlegességi cél elérése a jelenlegi gazdasági működés alapvető átalakítását feltételezi. Annak érdekében, hogy időben és objektíven láthassuk, hogy az ennek érdekében tett lépések eredményesek-e és a folyamatok a jó irányba tartanak, a klímasemlegességi cél mellett szükség van szektorális vagy egyéb alcélok kitűzésére számos területen, és ehhez kapcsolódóan számos indikátor mérésére, értékelésére és az eredményeknek a szakpolitikai tervezésbe való beépítésére. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy az egyes szereplők számára világosabb mi a szerepük és felelősségük a közös cél elérésében.
A jelentés 3. fejezetében vizsgált 108 indikátorból 32-re vonatkozóan a jelentés készítői számára nem volt fellelhető adat, ez közel 30%-os arány, amely jelentős hiánynak mondható. Különösen adathiányos volt az iparra (6/11), a finanszírozásra (3/8) és a klímakormányzásra (6/13) vonatkozó dimenzió. Ezt az adathiányt csökkenteni kell, hogy az előrehaladás megfelelően mérhető legyen.
Ami az egyes vizsgált szektorokat és területeket illeti, Magyarország teljesítménye vegyes. Vannak relatíve jó teljesítményt jelző mutatók, de több átlagos vagy az alattinak mondható. Kiemelést érdemel a klímasemlegességi cél rendkívül magas társadalmi támogatottsága, ami jó alapot adhat az ambíciózus cselekvéshez. Az egyes mutatók 2020-as kiindulási állapotának rögzítése után a következő évek jelentései mutatják majd meg, hogy a mostani helyzetből merre és milyen ütemben indulunk tovább.