A Green Policy Center bemutatkozó rendezvénye – „A szép és a hasznos védelmében – a természet megőrzésének konzervatív útja”
09.28.2020
Szerző: Tibor Schaffhauser

Reálisan, a kapitalizmus reformjával kell szembenézni a környezeti kihívásokkal. A tagadás és az alarmizmus a szélsőséges politikai közösségek hibás útjai. Pár kiemelendő gondolat a Green Policy Center első nyilvános eseményéről, amelyre 2020.09.28-án, online formában került sor a szerzővel, Dr. Bartus Gáborral és beszélgetőpartnereivel.

„Az érdemi környezetpolitika eddigi eredményeinek megtartása, s ezek megfelelő új elemekkel való kiegészítése időszerűbb nem is lehetne. Ugyanakkor nem lenne értelmes eltúlozni a veszélyeket, a környezeti kihívásokkal reálisan kell szembe nézni, a tagadás és az alarmizmus a politikai közösség reakciójának két szélsőséges, nem megfelelő módja.”

Ezzel az alapvetéssel nyitja Bartus Gábor a Green Policy Center felkérésére készített „A szép és a hasznos védelmében – a természet megőrzésének konzervatív útja” c. tanulmányát. Az írás az előttünk álló évtizedek egyik legjelentősebb globális és egyben nemzeti kihívásáról, a természet állapotának romlásáról, a környezeti problémákról szól, konzervatív megközelítésben.

A tegnapi napon bemutatott dolgozat a médiában túlsúlyban megjelenő „radikális” válaszok helyett a problémák enyhítésének és megszüntetésének újszerű megközelítését javasolja. Arra keresi a választ, hogy mit gondoljunk a környezeti problémákról, az éghajlatváltozásról, ha ezek létét elhisszük ugyan, de nem akarjuk sarkaiból kiforgatni a világot, s nem a kapitalizmus intézményeinek megszüntetésével, hanem reformjával akarjuk a természeti erőforrások degradációját megállítani.

Felhívja arra is a figyelmet, hogy a „természet ellenesség” kétféleképpen jelentkezik és azok ellen egyszerre kell fellépni:

„egyre inkább kezdjük kigondolkodni magunkat a biológiai meghatározottságunkból, s ezt az teszi lehetővé, hogy a felvilágosodással a természetből már kigondolkodtuk magunkat. Sokan például küzdenek az előbbi ellen, anélkül, hogy felemelték volna szavukat az utóbbival szemben – számosan meg fordítva, anélkül próbálnák a természetet védeni, hogy a teremtésre való veszélyt látnának az előbbi jelenségben. A konzervatív megközelítés az élet minden formájának védelme, csak ebben a kontextusban lehetséges a természet megóvása is.”

A konzervatív szellemi hagyományból kiinduló írás egy patrióta környezetpolitika szellemi alapjainak lerakásához járul hozzá, s szól a józanság megőrzésének fontosságáról. Nem tagadja a természet állapotának romlását, s ebben az emberi beavatkozás szerepét és felelősségét, de nem is hirdeti a világvége hamarost bekövetkezését.

„Az otthon, a szülőföld védelme a környezet- és tájvédelem stratégiai jellegét indokolja. S hogy megőrizzünk, változtatnunk kell, az adaptáció (a még éppen szükséges változtatás) túlélés, a túlélés pedig az identitásunk fenntartása.”

A tanulmányhoz Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet vezetője írt ajánlást:

„Bartus írása a józan ész vezérelte politikai szabályozás jogaiba való visszahelyezését sürgeti az univerzális világmegoldások helyett. Nekünk magyaroknak a Kárpát-medence természeti erőforrásainak aggasztó állapota, további degradálódása, a magyarság élettereinek romlása, a nemzeti élet egyik legjelentősebb biztonsági kockázatát jelenti. A nemzet megerősítésének célját középpontba állító patrióta politikának épp ezért kezdeményezőleg kell fellépnie a természeti erőforrások elpusztításának megakadályozásában és helyreállításban.”

Bartus Gábor írása a Szentírás könyvének analógiájára a „Természet könyvének újranyitása” elnevezésű tanulmánysorozat első darabja, amely a 2020 áprilisában megalakult Green Policy Center szakmai műhely bemutatkozó projektjéhez kapcsolódik. Ennek során az intézet a keresztény-konzervatív szellemi körben kívánja előmozdítani az érdemi párbeszédet fenntarthatósági-, klímapolitikai- és egyéb környezetvédelmi ügyekben és megtalálni annak alternatív megközelítéseit. A kezdeményezés alapállítása szerint a természet és környezetvédelem ügye szerves része a keresztény-konzervatív gondolkodásnak, csak ez egy ideje elfelejtődött és más ideológiák tűzték azt zászlajukra. Itt az ideje „újranyitni” tehát a Természet könyvét és „kiolvasni” az organikus válaszokat. „A szép és a hasznos védelmében – a természet megőrzésének konzervatív útja” című tanulmányt az alábbi linken lehet letölteni:

A tanulmánysorozat várhatóan havonta megjelenő új elemei az adott kereteken belül átfogó képet kívánnak felvázolni többek között:

  • a konzervatív filozófia és a keresztény egyházak releváns tanításainak,
  • a nemzetközi térben Magyarország szerepének és felelősségének,
  • a biztonsági kihívásoknak és az arra adható válaszoknak,
  • a hazafiasság és a természet védelme kapcsolatának, valamint
  • a szélesebb értelemben vett fenntarthatóság kérdéskörének bemutatása révén.

Kapcsolódó bejegyzések

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír.

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Nemrég mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, valamint hamarosan érkezik a Tiszta Ipari Stratégia is. Ezek a kezdeményezések reagálnak a nagyipari lobbi érveire, melyek szerint az EU a zöld intézkedésekre való fókuszálás miatt „elvesztette versenyképességét”. A versenyképesség erősítése közben azonban nem tűnnek el a környezeti kihívások, sőt azok egyre erősebbek. De vajon megfér-e egymással ez a két cél?