A Green Policy Center tanulmánybemutató rendezvénye – „Megtestelülés és teremtésvédelem – a XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel”
12.20.2020
Szerző: Tibor Schaffhauser

A teremtésvédelem kifejezésének, a kereszténység és konzervativizmus kapcsolatának, az  igazságosság és a mély inkarnáció fogalmainak értelmezése valamint a karácsonyi történet és  teremtéstörténet összefüggései – ezen témákat érinti a Green Policy Center (GPC) felkérésére írt  tanulmányban Béres Tamás evangélikus lelkész, Kodácsy Tamás református lelkész és Nobilis  Márió katolikus pap.

Ahogy Béres Tamás írja, az emberiség előtt álló következő történelmi lépcsőfok minden jel szerint a  digitális kor. A lelkész véleménye szerint soha sem voltunk még ennyire közel annak a vágynak a  kultúrává formálásához, hogy az ember megóvja magát a sérülékenység, a szenvedékenység és a  kiszolgáltatottság rémétől. Az ezekre reflektáló fenntartható fejlődési célok (SDG-k) mindegyike szoros  kapcsolatban áll az igazságossággal, ami “az emberiség számára nem egy külső vagy belső norma,  hanem a mindig kapcsolataiban élő ember életét tematizálhatóan, de kimeríthetetlenül átjáró,  nélkülözhetetlen kapcsolati minőség.” Béres Tamás véleménye szerint a keresztény közösségnek el kell  jutnia arra a felismerésre, hogy a társadalmi sokszínűség, kettősség és hármasság nem idegen a bibliai  és tradicionális szemlélettől. 

Nobilis Márió ezekre is alapozva fogalmaz meg három tézist a teremtésvédelemmel összefüggésben,  amelyről megállapítja, hogy nem a szembenállás kifejezésére jött létre. A teremtésvédelem „azt a  hozzájárulást szándékozik összefoglalni, amivel a hívő keresztények hozzá tudnak és akarnak járulni az  egész emberiség „környezeti krízis” fogalommal kifejezett jelenkori közös problémájának  megoldásához.” – állítja és hozzáteszi, az evangéliumi szemléletmód nem azonosítható sem a  konzervativizmussal, sem a forradalmisággal, és egy naiv fejlődéshittel sem, hanem a különböző  felfogások építő kritikájára és értékeiket egyensúlyosan megőrző meghaladására irányul. Nobilis Márió  leszögezi, hogy a zsidó–keresztény hagyomány értelmezési kerete az üdvtörténetiség, amire alapozva a  kereszténység a környezeti krízissel összefüggésben nem pesszimista és nem is naivan bizakodó az  ember szerepét illetően, hanem reménykedik a kegyelem és az emberi erőfeszítések  együttműködésében. 

Kodácsy Tamás a “mély inkarnáció” fogalmát járja körül. Megállapítja, hogy a teológiai hagyományban  a világról, mint közös otthonunkról való isteni gondoskodás és az isteni megtestesülés összefonódnak.  Erre alapozva ökológiai szempontból három megállapítást tesz. Első, hogy az elrontott világnak nem  lehet megváltója az ember, minden teremtésvédelmi akció és program egyik fő kritériuma, hogy képes-e az ember úgy cselekedni, hogy nem ő van a középpontban. Másodsorban az, hogy Isten megtestesült  ebben a világban, azt is jelenti, hogy teljes egészében e világ törvényei alá került, és a gondviselő  munkája az ember egész életét és életterét magába foglalja. Harmadrészt a megtestesülés Isten  szentháromságbeli kiterjedése és hatóköre. Ezek után a református lelkész így karácsony előtt a teremtés  és Jézus Krisztus születésének történetét veti össze és állapítja meg a megfeleltethetőségeket.

A tanulmány bemutatására online formában 2020. december 21-én került sor, amelyen a szerzőkkel dr. Huszár András, a Green Policy Center igazgatója beszélgetett.

A tanulmányt pedig az alábbi linken letöltve lehet elolvasni:

Kapcsolódó bejegyzések

 

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Jövő héten kezdődik a soron következő ENSZ klímakonferencia Bakuban, ahova az EU delegációja a magyar soros elnökség vezetésével érkezik meg. Az idei konferenciának a delegációk kiemelt elvárásokkal indulnak neki, mivel a klímaváltozás elleni fellépés pénzügyi fedezetéről kell megállapodnia az országoknak. Milyen főbb ütközőpontokra és eredményekre számíthatunk a következő két hétben?

Hogyan csökkentjük a közlekedési kibocsátásainkat, ha négyszer többet költünk azok növelésére?

Hogyan csökkentjük a közlekedési kibocsátásainkat, ha négyszer többet költünk azok növelésére?

A Kormány nemrég fogadta el az állami építési beruházások 2035. december 31. napjáig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióit, közte a közlekedés területén tervezett fejlesztések alapelveit. Ebben sokszor többet tervez költeni a többek között klíma szempontból is legkedvezőtlenebb egyéni közúti közlekedés fejlesztésére. Ezzel olyan „belakatolt” infrastruktúra jönne létre, amelynek mind a megépítése mind a használata jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást tart bent a rendszerben. Emellett olyan beruházások elől vonná el a közforrásokat, amelyek segíthetnének a 35 éve növekvő kibocsátású szektor kedvezőbb pályára állítását.

A padlásfödém-szigetelés lenne a legelőnyösebb otthonfelújítási lépés?

A padlásfödém-szigetelés lenne a legelőnyösebb otthonfelújítási lépés?

Az elmúlt hetekben több meglepő hír is bejárta a sajtót az épületek energetikai felújítására tárgyában. Egyesek ingyenesen vagy igen kedvező áron kínálnak padlásfödém-szigetelést, amely elég energiamegtakarítást hozhat ahhoz, hogy a ház az átlagfogyasztás alá kerüljön. Eközben elindult a várva várt Otthonfelújítási Program, de egyelőre a várakozásoknál lassabban gyűlnek a pályázatok. Mindez ismét ráirányította a figyelmet az épületszektor energia- és klímapolitikai jelentőségére és a megfelelően tervezett beavatkozások fontosságára. Az alábbiakban e híreket járjuk körül.