Hova akarunk eljutni? – vitaindító elemzésünk a magyar klímapolitika jövőjéről II.
03.13.2021
Szerző: Huszár András

Amennyiben egy ország lefektette hosszútávú céljait az éghajlatváltozás globális problémájának megoldásához való hozzájárulásában, fontos, hogy eredményes mérföldköveket és középtávú lépéseket is megfogalmazzon. Háromrészes tanulmánysorozatunk második írásában ezzel fogunk foglalkozni.


Írásainkat a 2017-es ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének éves Konferenciáján (UNFCCC COP23) a Fiji Elnökség által megfogalmazott három irányító kérdésre építjük: Hol állunk most? Hova akarunk eljutni? Hogyan jutunk el oda? Ennek megfelelően az első tanulmányunk a „Hol állunk most?” kérdésre válaszolva vázolta fel véleményünket és fogalmazott meg javaslatokat a klímasemlegesség felé vezető úthoz.

A háromrészes stratégiai szempontokkal foglalkozó tanulmánysorozatunk második része azt kívánja vizsgálni, hogy a kiindulópontok helyes rögzítése után melyek lehetnek a legfontosabb céljai a magyar klímapolitikának, melyek azok a mérföldkövek, amelyek elérése értelmet adnak a cselekvéseknek, egyúttal viszonyítási pontokat is jelentenek.

Írásunkban a Párizsi Megállapodás 2. cikkében megfogalmazott hármas célrendszert követve a Kibocsátáscsökkentési és elnyelési; az alkalmazkodási; valamint a finanszírozási dimenziókban vizsgáljuk meg milyen célok felé érdemes haladnia a nemzeti klímapolitikának. Elemzésünk alább érhető el:


Kapcsolódó bejegyzések

 

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír.

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Nemrég mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, valamint hamarosan érkezik a Tiszta Ipari Stratégia is. Ezek a kezdeményezések reagálnak a nagyipari lobbi érveire, melyek szerint az EU a zöld intézkedésekre való fókuszálás miatt „elvesztette versenyképességét”. A versenyképesség erősítése közben azonban nem tűnnek el a környezeti kihívások, sőt azok egyre erősebbek. De vajon megfér-e egymással ez a két cél?

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az Európai Bizottság bemutatta a régóta várt Tiszta Ipari Megállapodást, amelytől nem kevesebbet vár, mint hogy csökkentse az európai energiaárakat, miközben növeli is a versenyképességet. Hogy a Megállapodás mennyire támogatja az ipar zöldítését és mennyiben az ipari lobbi érdekeit, azt az alábbi gyorselemzésünkben foglaljuk össze.