A választásokat eldöntő bizonytalan szavazókat zöld üzenetekkel jelentősen lehetne mobilizálni
03.10.2022
Szerző: Fanni Nyírő

A választási részvételüket illetően bizonytalan szavazók fele, mintegy 150 ezer fő menne el biztosan szavazni egy pártra, ha az hitelesen képviselné a zöld ügyeket, további 110 ezer fő pedig valószínűsíti, hogy elmenne szavazni ha lenne a környezetvédelmet hangsúlyosan megjelenítő párt – derül ki a Green Policy Center megbízásából a Závecz Research által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.


Annak a mintegy félmillió szavazónak, aki részvételét biztosra ígéri, de még nem döntött el kire a szavaz, a negyede, azaz 125 ezer ember arra a pártra vagy politikai oldalra szavazna, amelynek a programjában kiemelt szerepet tölt be a környezet- és klímavédelem.

A megkérdezettek pártpreferenciától függetlenül aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt, és összességében jelenleg nem tartják hitelesnek a pártokat a környezetvédelem terén.

A Green Policy Center álláspontja szerint ez a jelenlegi magyar választási kampányban az orosz-ukrán háború és az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés kontextusában különösen is aktuális. Már most látszódnak olyan EU-s törekvések, amelyek az energiabiztonság érdekében felgyorsítanák a megújuló energiaforrásokra való átállást, és csökkentenék az orosz energiafüggőséget, ami Magyarországon számára alapvetően más helyzetet teremtene.

Az 502 fős mintán alapuló kutatás kifejezetten a bizonytalan szavazók preferenciáit vizsgálta, akik a választókorúak 11%-át, 880 ezer főt reprezentálnak 95%-os megbízhatósági intervallum mellett.           

A kutatásból kiderül az is, hogy a bizonytalan választók nagy mértékben aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt (45%-uk nagyon, 23%-uk a közepesnél jobban), és a legtöbben egyetértenek azzal, hogy Magyarországon már most is érezhetőek a klímaváltozás következményei. A bizonytalanok kimagasló többsége (89%) fontosnak tartja, hogy a mindenkori magyar kormány mindent megtegyen a klímaválság súlyosbodásának elkerülésére. Ugyanakkor sokuk szerint (63%) nem esik elég szó a kampányban a klímaváltozás és a környezetvédelem kérdéseiről, és óriási többségük (92%) fontosnak tartaná, hogy az országgyűlési választáson induló pártok programjában és kommunikációjában hangsúlyosabban jelenjen meg a környezet-, illetve klímavédelem. A megkérdezettek szerint jelenleg összességében nincs olyan párt, amely hitelesen képviselné ezt az ügyet.Az ellenzéki szavazók viszont kevésbé elégedettek az ellenzék zöld programjával, mint amennyire a kormánypárti szavazók elégedettek a kormánypártok zöld terveivel.

A klímaváltozás problémájára adott vizsgált válaszok nem osztják meg a kutatás célcsoportjába kerülő válaszadókat, sem társadalmi, demográfiai, sem politikai attitűdök mentén. A bizonytalanok összességében a közepesnél kevésbé érzik magukat informáltnak azzal kapcsolatban, hogy a pártok milyen tervekkel rendelkeznek a klímaválság témájában. A leginkább támogatott lehetséges környezetvédelmi intézkedés szerintük a lakóépületek energiahatékonyságának kormányzati támogatása. Emellett magas az egyetértés azzal is, hogy a magyar költségvetési kiadásokat klímavédelmi szempontból is értékelni kellene, az állami kiadásokban a klímavédelmi szempontnak meghatározóvá kell válnia.

A Green Policy Center álláspontja szerint a fentiekből az látszik, hogy a zöld kérdéseknek továbbra is kiemelt jelentősége lehet a magyar választások kimenetele szempontjából, és ez az orosz-ukrán háború árnyékában továbbra is egy fontos szempont marad, ráadásul több fontos zöld kérdés is még aktuálisabbá válik.

A közvéleménykutatás eredményeit összefoglaló bemutató elérhető alább:




Kapcsolódó bejegyzések

 

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír.

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Nemrég mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, valamint hamarosan érkezik a Tiszta Ipari Stratégia is. Ezek a kezdeményezések reagálnak a nagyipari lobbi érveire, melyek szerint az EU a zöld intézkedésekre való fókuszálás miatt „elvesztette versenyképességét”. A versenyképesség erősítése közben azonban nem tűnnek el a környezeti kihívások, sőt azok egyre erősebbek. De vajon megfér-e egymással ez a két cél?

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az Európai Bizottság bemutatta a régóta várt Tiszta Ipari Megállapodást, amelytől nem kevesebbet vár, mint hogy csökkentse az európai energiaárakat, miközben növeli is a versenyképességet. Hogy a Megállapodás mennyire támogatja az ipar zöldítését és mennyiben az ipari lobbi érdekeit, azt az alábbi gyorselemzésünkben foglaljuk össze.